Alcsík gyöngyszeme, a közel 1700 lelket számláló gyógy- és üdülőhely (656 m) lassan és fokozatosan, de mondhatni, szerencsés módon lépett a rendszerváltás utáni magánosítás új útjára. Mégis majdnem egy negyedszázad kellett ahhoz, hogy múltbeli képét valamelyest visszanyerje. A diktatúra idejében épült mamut-gyógyszállók megmenekültek a leromlástól, s ma már alig van olyan régi villa vagy vendégház, amely ne lelt volna megújító gazdára.
Van azonban még bőven tennivaló ebben a városban – magyarázta Albert Tibor polgármester, aki személyesen mutatta be nekünk az 1900-ban mesterségesen létesített Csukás-tó partján uniós alapokból megépített termálvizes élményfürdőt és wellness-központot, a tusnádfürdőiek büszkeségét. A föld mélyéből eredő vulkanikus eredetű hévíz természetes gyógytényező. A 180 férőhelyes élményközpontban különböző méretű és hőfokú gyógyvizes medencék állnak a kikapcsolódni vágyók rendelkezésére: jakuzzi (34 ºC), gyerekmedence (31–32 ºC), 17 méter hosszú úszómedence (26–28 ºC), ülőhelyes termálmedence (34–37 ºC), finn-szauna, gőzkamra, infraszauna, sókamra – és mindez elérhető áron, nyugdíjasoknak, csoportosan érkezőknek kedvezménnyel. És e gyöngyszem közelében szinte fájó nézni az elhagyott Csukás-tavat omladozó építményeivel, a tótükrön úszó szeméttel, békanyállal, a mindenütt jelen levő szennyes flakonokkal. Ide is pénz kell – hangzott el –, de rendbe lehet hozni. És van még feljavításra váró mellékutca és járda is... Öt kezelőközpont várja itt a betegeket, harminc panzió, hét újrafestett turistaösvényen lehet ismerkedni a környékkel, megszervezték a hegyimentő-szolgálatot.
Elillant a nyári idény, megritkultak a gyógyfürdőzés kedvéért ide látogató vendégek. Beindult a fűtés a gyógyszállókban, mert hidegek az éjszakák és a reggelek. Teljes gőzzel működik azonban a kezelőközpont, ahol a szív-érrendszeri és mozgásszervi panaszokat orvosolják lényeges kiegészítő kezelésekkel.
Van olyan turista is, aki jó levegőért, illetve kimondottan a fürdőváros szélére bemerészkedő medvék kedvéért jön el Székelyföld legkisebb városába. S mert olykor nagyon pimaszak a macik, elrendelik a riasztást. Felkészült a város a téli idényre is: sízési lehetőséggel és az élményfürdővel várja az érkezőt. A szálláshelyek száma elérte a 2500-at, s mondták, hogy a téli időszakban akár a 40 ezret is meghaladhatja az élményfürdőbe érkező vendégek száma.
– Itt szokott reggelizni Orbán Viktor – figyelmeztetnek, és mutatják a Székely fogadó épületét, ahol Albert Zsuzsannával, a Csíki Határ Fogadó tulajdonosával találkozunk. Elmondja, hogy 13 szobában 37 férőhelyük van, az ebédlőben 65 személynek tudnak teríteni, és működik a szauna is. Székely konyhájának kínálata a fogadó-tál. S mert a fogadó Sepsibükszád területén fekszik, legnagyobb örömükre sok a háromszéki látogató.
Különleges élményt nyújt a város szívében álló két templom. A görögkeletit a bécsi döntés előestéjén kezdték építeni, szépek falfestményei és különálló harangtornya. A modern római katolikus templom pedig meglepetéssel szolgál: egy hatalmas táblával, amelyen minden ismert személyiség neve olvasható, aki valaha is meglátogatta vagy átutazott Tusnádfürdőn. Így hát Horthy Miklós kormányzó társaságában ott látni a Kárpátok Géniusza, Ceauşescu pártvezér és államelnök nevét is.
Tusnádfürdőn idegenforgalmi látványosság a Felső-Sólyomkő szikla ritka növényeivel, de vannak gyógyvízforrásai, jó gyógyhatású mofettája, kilátóhelye pedig az Apor-bástya. Az Alvégszurdoka-Tepej nevű sziklaszirten vívták a székelyek utolsó csatájukat Gál Sándor vezetésével az 1849 nyarán betörő oroszok ellen. A város szívében magyar történelmi szoborparkot létesítettek. 1852-ben meglátogatta az épülő fürdőhelyet Ferencz József fiatal uralkodó, 1942-ben Horthy Miklós kormányzó, az 1903-ban megtartott Tusnádi Kongresszus pedig egyike volt az utolsó székely országgyűléseknek.
A legrégebbi közigazgatási beosztás szerint is Tusnádfürdő és Sepsibükszád között volt a történelmi Háromszék és Csíkország határa, az Olt festői Tusnádi-szorosa. Túl a néprajzi különbözőségeken, a szoros főleg klimatológiai szempontból jelentős hely, ugyanis ezen a keskeny kapun keresztül ömlik be Oltfej területére a Csíki-medencében felgyülemlett nehezebb s ezért hűvösebb levegő. Érkezését mindig hófehér köddel-felhőtömeggel jelzi. Itt kezdődik a Dél-Hargita és a Csomád-hegytömb vulkanikus területe. A Csomád oldalából eredő és az Oltba torkolló Komlós-árokban megtaláljuk az egykoron működő vulkán repedezett héjú vulkáni bombáit és a lapillit. Az Olt teraszán a régészek olyan bronzkori emberi telepet tártak fel, amelyet betakart a vulkáni hamu, ez pedig azt jelenti, hogy a bronzkor embere még látta működni a Csomád-vulkánt.
De egyébről is híres Csíkország kapuja. Itt ömlött be a jégkorszak végén a Háromszéki-medencébe az a hatalmas mennyiségű víz- és jégtömeg, amely magával görgette a Hargita lába alól azokat a méretes, olykor hatalmas vándorköveket, amelyeket a felszíni erózió, a homok- és kavicsbányákat nyitó emberi tevékenység napvilágra hozott, s a nép óriáskövek néven emleget a Szépmező vidékén. Tusnádfürdő ősidők óta lakott. Ott, ahol a mai város elterül, az erdők közötti tisztásokon főleg esőzések idején hangos buborékolással tör fel ma is a vízen keresztül a vulkán mélyéről a szén-dioxid. Beszél a mező – mondták a régiek. Ezért kapta a Beszédmező nevet ez a hely. De mert éppen Nagytusnád a legközelebbi település, később felvette a Tusnád fürdője, majd Tusnádfürdő nevet.
