Konferenciával emlékeznek a madéfalvi veszedelemre a hétvégén Bonyhádon, a közeli Kismányokon nagyszabású székely találkozót és zarándoklatot rendez a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége a Siculicidium 250. évfordulója alkalmából.
A mai konferencián több bukovinai székely származású kutató – Rudolf László családfakutató, Lőrincz Etel textiltervező iparművész és Fazekas Tibor, Hamburgban élő nyelvész – tart előadásokat a székely nyelvről, történelemről és népművészetről. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató Madéfalva emlékezetéről, Medvigy Endre irodalomtörténész Nyirő Józsefről, Csikány Tamás hadtörténész a székely határőrségről szól. Szintén ma felavatják a madéfalvi veszedelem emlékművét a bonyhádi székely emlékparkban; Szemcsuk István és Biszak Antal fafaragók madéfalvi jelképeket felhasználó alkotása két kopjafával és a közöttük elhelyezett felirattal idézi fel a történelmi eseményt – mondta Csibi Krisztina, a szövetség elnöke.
Szombaton Kismányokon a bukovinai székelyek találkozójára több magyar településről, valamint most először a szerbiai Székelykevéről és Hertelendyfalváról is várnak résztvevőket. A program zarándoklattal kezdődik, amelyen az út a bonyhádi római katolikus templomtól a kismányoki Magyarok Nagyasszonya-templomig vezet. A szövetség vezetője megemlítette: huszonöt éve a kismányoki templomot azért építették az ereklyeként tisztelt, Hadikfalváról származó Mária-szobor köré, hogy a katolikus bukovinai székelyek zarándokhelye legyen. A mostani első zarándoklatból hagyományt szeretnének teremteni, a templomban hat székely pap mutat be misét – tette hozzá. A találkozón székely hagyományőrző csoportok is bemutatkoznak, népviseletes felvonulásukon több mint ötszázan vesznek részt. Az alkalomból adják át a hagyományok ápolásáért 1995 óta odaítélt Sebestyén Ádám- és az öt éve alapított Gáspár Simon Antal-díjat.
A bukovinai székelyek az 1764. január 7-én történt madéfalvai tömegmészárlásra emlékeznek; a székelygyilkosság – Siculicidium – néven is ismert eseményen több száz, a határőrsorozás ellen tiltakozó csíki székelyt ölt meg az osztrák katonaság. A vérengzés után indult meg a székelyek tömeges kivándorlása Moldvába, nagy részük tíz év elteltével Bukovinában telepedett le. Közülük 4500-an 1944-ben Bácskában, majd a második világháború után Tolna és Baranya megyei falvakban találtak új otthonra. A 250. évfordulóra ez év januárban Bonyhádon és Madéfalván is megemlékeztek, a csíki településen jelen voltak a bukovinai szövetség képviselői is.