Már csak november végéig érvényesek azok a hagyományos termék minősítések, védjegyek, melyeket a 2004/690-es rendelet értelmében váltottak ki a termelők. Decembertől csak a tavaly meghozott új jogszabály szerint minősített termék tekinthető hagyományosnak, viselheti az erről tanúskodó védjegyet. Azonban most hétvégén a sepsiszentgyörgyi vásárban még mindenki nyugodtan értékesítheti hagyományos és helyi termékét.
A régi rendelet értelmében Háromszéken 109 terméket minősítettek hagyományosnak. Skálájuk széles, péktermékek (főként kenyér, kürtőskalács), húskészítmények (szalámik, más hideg felvágottak), tejtermékek szerepeltek a listán. Az új, 2013/724-es rendelet értelmében eddig öt termékre – négy kenyérre, egy kürtősre – kerülhetett fel a védjegy. Folyamatban a gidófalvi sajt minősítése, további három kenyér készítői pedig nekifogtak összeállítani az iratcsomót. Más termékek esetében sem lehet azt mondani, hogy a termelők lemondtak a minősítésről, inkább arról van szó, hogy nem tudnak eleget tenni a szigorodott feltételeknek – tudtuk meg a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársától, Simona Udreától.
Könczei Csaba megyei agrárigazgató elmondta: véleménye szerint jó, hogy szigorodtak a szabályok, mert az utóbbi időben igencsak felhígult a hagyományos termékek palettája, nagy mennyiségben, adalékok használatával, az eredeti receptek megváltoztatásával dobtak piacra számos árut. Majd kiderül, miként változtatja a piacot az új jogszabály – tette hozzá.
A friss rendelet megszabja a naponta előállítható hagyományos termék mennyiségét. Például kenyér esetében 300 kilogramm a felső határ, hús- és tejtermékből napi 150 kilogrammot készíthet a termelő. Az adalékok használata szigorúan tilos, a terméknek teljes egészében meg kell egyeznie a hagyományossal, olyannak kell lennie, ahogyan azt nagyanyáink készítették – mondta Könczei. Az egyik legfontosabb és sok esetben a legnehezebben teljesíthető kitétel, hogy az engedélyeztetési eljárás során be kell mutatni a korabeli receptet, referenciát, dokumentumot, amely alapján a hagyományos termék készül.
A pityókás házikenyér esetében a korabeli dokumentumot egy 1816-os papolci bejegyzés jelenti, melyben a General Commando pontosan leírja, hogyan kell készülnie a székely katonák pityókás kenyerének (egyértelmű, hogy a pityóka a búza hiánya miatt került a kenyér receptjébe). A fülei Varga Géza e recept alapján készíti házikenyerét. Országos szinten ötvenedikként kapta meg az új jogszabály szerinti minősítést. Huszonegy éve dolgozik pékként, de csak fél éve süti saját kemencében kenyerét. Két üzletben, Fülében és Baróton árulja a pityókás házikenyeret. Nem csomagolja – ez nem lenne hagyományos a kenyér esetében –, így a kenyéren nem jelenik meg a hagyományos termék védjegye. Viszont az üzletek falára kitűzték a minősítés másolatát, és ennek van jelentősége – mondta el érdeklődésünkre. Sok pénzbe nem került, ezer lejt sem kellett kiadni a minősítés megszerzésére. Viszont annál több időt vett fel az ügyintézés, a szükséges iratok – köztük az eredeti régi recept – beszerzése, hitelesítése, az iratcsomó összeállítása – osztotta meg tapasztalatát.
