Évszázadokon keresztül a vár oltalmat nyújtott Bölön bajba jutott népének, majd a hit házát, a templomot „fogadta” udvarába. Ha jövőt kívánunk építeni e tájon, figyelmet kell szentelnünk a múlt ma is erőt adó emlékeinek – mondotta szombaton a meglehetős sikernek örvendő II. Bölöni Középkori Várnapok alkalmával tartott nyitóbeszédében ifj. Kozma Albert unitárius lelkész.
Fehér János művészettörténész a templom építésének történetéről tartott előadást. Elmondta, az unitáriusok már 1883-ban felvetették, új istenházát kellene építeni, a megnövekedett egyházközség számára már kicsi a régi, valaha Szent Katalin tiszteletére épült templom. Szóba került az is, ne csak a régi templomot, hanem a funkció nélkül maradt várat is bontsák le, s anyagát hasznosítsák újra. Az új templom építésének hírére több pályamű érkezett, de az igencsak igényes bölönieknek egyik sem tetszett igazán – impozáns, a gyülekezet nagyságát és az unitárius vallás erdővidéki erősségét jellemző istenházát akartak –, de még 1891-ben sem kezdtek neki a kivitelezésnek. Pákei Lajos volt, aki azt javasolta, ne a modernet keressék, hanem térjenek vissza a gyökerekhez, s a X–XIII. századi olasz dómépítési kultúrából merítsenek – mondotta Fehér János, s cáfolta azt az elméletet, mely szerint a keleti bazilikák ihlették meg az építőket.
A Kájoni Consort régizene-együttes fellépését követően a művelődési házban folytatódtak az események: felléptek a vargyasi Csillagkövetők Egyesület István Ildikó és Mihály Pál által tanított néptáncosai, Boda Szabina diáklány népdalokat énekelt, a nagyajtai Motolla citeraegyüttes pedig felcsíki és őrkői dalokkal kedveskedett a mintegy nyolcvan résztvevőnek.
Délután a sportpályán a Székely Virtus Hagyományőrző Egyesület huszárai tartottak történelmi és kisebb időutazásnak is beillő bemutatót. A XI. Székely Határőr huszárezred hagyományait őrző lovasok gyeplőszár nélkül irányították a nemes állatokat, s lőttek előre és oldalra a kihelyezett céltáblákra, akadályokat ugrottak át, tűzön vágtattak keresztül, majd hadgyakorlati ízelítő során mutatták be, milyen nagyfokú az összhang a ló és a lovas közt, végezetül csatajelenet során mutatták meg, milyen lehetett a tüzérség, illetve a vértesek ellen harcolni. Kérdésünkre, hogy meglett férfiak és csinos lányok miért járnak megyét-országot bemutatót tartani, Kádár László hagyományőrző huszáralezredes azt válaszolta: elődeink iránti tisztelet és a székely önazonosság kinyilvánítása miatt vállalják a feladatot.
Jövőre, amikor a templom 120. éves lesz, nagyobb ünnepet készülnek ülni a bölöniek. „Lőfi Áron templomépítő lelkészünk avatóbeszédében azt kívánta, minél többen otthon érezzük magunkat az új hajlékban. Azon leszünk, hogy beteljesítsük, s olyan kétnapos ünnepet szervezzünk, amely által méltók lehetünk a korabeli nemzedékhez” – mondotta Kozma tiszteletes.
