Az előzetes terveket betartva Erősd után másodízben Árapatakon szervezte meg a megyei önkormányzat a Székföldi Magyar Napot. Hálaadó istentiszteletet tartottak a helybeli református gyülekezetben, ahol egy tömbben jelent meg a falu magyarsága. A templom előtti szabadtéren a kálnok-sepsikőröspataki rezesbanda hangolta derűre az istenházába vonuló helybelieket.
Miként Fülöp-Gál László, a 240 lelkes árapataki gyülekezet lelkipásztora elmondta, az egyházközség körüli gondok mindig újraszületnek, alig fejezték be tavaly a műemlék jellegű templom javítási-restaurálási munkálatait, erre az esztendőre halaszthatatlan feladatként maradt a templomkert és a vele egybefüggő magyar temető bekerítése, amely a lepergett évek során a közelben lakó roma családok garázdálkodásának színterévé vált. Nem nézhettük tovább – fejtette ki –, hogy a helybeli magyarság felmenőinek, szeretteinek nyughelye átjáróhely legyen, hisz minden magyar temető hely- és családtörténeti emlék. Köszönetet mondott a segítségért a megyei tanácsnak, Tamás Sándor elnöknek, a helybeli önkormányzatnak, Kovács László polgármesternek, támogatásukkal 230 méter előregyártott betonelem-kerítéssel zárhatták le a temetőkert délre néző oldalát. Aprómunkásban-kalákásban nem volt hiány, a helybeli magyarok, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség és egy árkosi magánvállalkozó mellett két helybeli román személy is felajánlotta önzetlen segítségét. Becsületes összefogásnak voltunk tanúi, amiért mindenkinek köszönet és hála – mondta a lelkész.
Incze Zsolt, a Sepsi Református Egyházmegye esperese ünnepi igehirdetésében Pál apostol textusa alapján részletezte a hívek népes tábora előtt, hogy nagy dolog hálásnak lenni egy olyan világban, amely oly sokszor hálátlan irányunkban, fiaival szemben. Öröm tapasztalni, hogy az árapatakiak a jól és közös erővel végzett munka után elégedettek, és hálát adnak a sikerért. Nem marad más hátra, mint megszívlelni az újszövetségi intést, hogy mi, emberek, gazdálkodjunk jól továbbra is elégedettségünk bagázsijának tartalmával, azzal, amit Isten által számunkra kimért az élet, mert nagy művészet elégedettnek lenni, bármit is hoz számunkra a sors! Ez a lecke, a bibliai utasítás a rohamosan elszórványosodó székföldi magyarság számára – utalt a helyiek által elért eredményekre is az esperes. Az árapataki asszonyok a település jellegzetes keresztszemes mintáival díszített könyvjelzőkkel ajándékozták meg a vendégeket.
A Magyar Nap kulturális műsorát a parókia tágas udvarán felállított színpadon mutatták be nagy sikerrel. Kovács László polgármester a községben élő magyarság életéről, gondjairól, bajairól szólt, kiemelve, hogy kisebbségben és szórványszélben is fontos a kitartás, az összefogás, a megfogózkodás. A helyieknek, a helyi magyarság összefogásának és meggyőző erejének köszönhető az is – mondotta Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke –, hogy ma Előpatak községnek magyar polgármestere van. Erőnkhöz és lehetőségünkhöz mérten számíthat az önkormányzat a megyevezetés további segítségére is – ígérte. Az erősdiek örömére elkészült a falu aszfaltozott bekötőútja, s reméljük, hosszú szünet után hamarosan folytatni tudják az árapataki központi iskola bővítési munkálatait is. A szabadtéri színpadot az árapataki vallásórás gyerekek népi viseletbe öltözött csoportja, majd pedig az erősdi Árvalányhaj Néptáncegyüttes vette birtokába. Vidám jelenettel szórakoztatta a közönséget a sepsiszentgyörgyi Visky Árpád Színjátszó Társulat csoportja, verseket adott elő a helybeli Bakó Pálné és Gász Jánosné. A papi udvaron megterített fehér asztal mellett zárult az idei Székelyföld Napok rendezvénye, a II. Székföldi Magyar Nap.
