Itt több édesvízforrás és gyengén kénes ásványvíz is felfakad. A Ká­szon-patak teraszán, sima, szántott területen állt valamikor Polyvár (6). Itt kerámiatöredékek és nagy kövek kerültek felszínre az eke nyomán évszázadok során. Az 1974-ben végzett ásatásokkor egy csiszolt kőkorszakba tartozó, ké­ső neolitikumi telepet találtak. Mondják a helybeliek, hogy Poly­váron egykor Erzsébetvára emelkedett. A vár eltűnt, s nevét csak az egykor használt borvízforrás, az Erzsébet-kút őrzi, amely a Kővár felé tartó műút és a Cse­refark árka közötti réten található. Nem messze van ettől az édesvizű Nádas-kút (7).
Bódi Jenő helybeli nyugalmazott igazgató-tanító egykori adatai szerint a terasz peremét Kapucs-nak nevezik. Hiszik, hogy „ez a kakucskálásból ered, mert a nép innen, a magasan álló teraszperemről kukucsolta valamikor, hogy égeti-e fel az ellenség lenn a völgyben a falukat”.
Kézdiszárazpatak értékei közé sorolhatjuk a vidékre jellemző népi faépítkezést és a ma is használt ősi mezőgazdasági szerszámokat. A templom oltárképén megtekinthető annak védőszentje, Szent Bertalan. Itt találta meg Márton Emil tanító a kisméretű Ozirisz-szobrot, ő írta meg a Leánymező újkori ballada cselekményét, amelyet az iskola padlómozaikján örökített meg. Kővárral egyetemben ez határozottan besenyő eredetű település – állítják a helytörténészek, s mint ilyenek – Felső-Fehér megye darabkájaként – az Apor család tulajdonát képezték. A falu neve már 1311-ben szerepel az írott dokumentumokban.
A Kászon völgye bal oldalán ered a Szent János-patak. Felső folyásának vízgyűjtő területén számokkal jelöltük a Cipős Észka élét (7), a Nagy Rózsást (8), valamint Oláhmező forrását (9). A Kaloncsár éle és a Pólya-tető között jön felszínre a Csigolyáskút vize. Szent János vagy Várpatak északi magaslatán a Váréle vagy a Cece-hegy tetején megtekinthetőek Cece várának romjai, ahol ásatáskor  bronzkori telepre és vaskori kerámiára találtak, s a kovász­nai Tündérvárral egykorúnak, me­gyénk második dák várának mondták ki. A tény, hogy innen később mészhabarcsmaradványokat őrző kövek kerültek ki, arra enged következtetni, hogy a romokra őseink egy kisebb méretű őrtornyot vagy középkori várat kezdhettek építeni.
Várpataktól kissé délebbre a kézdiszentkeresztiek által állított emlékmű jelzi a tatárbetörés alkalmával elnéptelenedett falu Szent János-templomának alapfalait. A templom írott adatok szerint 1584-ben még állt, megyei múzeumunk 1975-ben tárta fel. Megállapítot­ták, hogy a 8x10 méter alapterületű templom a XII–XIII. század­ban épült, s feltételezik, hogy az 1658-as dúláskor semmisülhetett meg. A falu lakói innen a környék falvaiba, főleg Kézdiszentkereszt­re költöztek.
A kiskászoni Búcsújárók emlékháza megyénk egyetlen ilyen jellegű intézménye. A paleogén kori homokkőpadokból jön itt felszínre a kalciumban és vasionokban gazdag savanyúvízforrás, a kiskászoni borvíz.
Kézdiszentlélek községközpont turisztikai objektumai: Szent László egész alakos szobra, a gótikus elemeket őrző műemlék katolikus erődtemplom a XV–XVIII századból, a perkői négykarélyos kápolna és búcsújáróhely, a Perkő-tetői, sokat vitatott Szentléleki vár, amelynek helyén bronzkori erődített települést tártak fel annak idején a Kovászna megyei múzeum munkatársai. Látványos a Perkő-hegy délnyugati oldalában emelkedő, legendás Dinnyéskő sziklaformáció, a XVII. századi romos Tarnóczi-kastély. Kemény Zsig­mond Özvegy és leánya című regénye igaz történeten alapuló cselekményének egyik helyszíne. A helybeli kúriák: a Könczey- és a Tamás-ház. A község belterületén ismert néhány időszakosan meg­jelenő szénsavas borvízfeltörés: egyik az említett kastély közelében, majd a Malomkerti (11) és a Kosolya-forrás (12).
Kézdiszentkereszt (Polyán) né­pi hagyományaihoz és a kőfaragás mesterségéhez kötődő település. Itt palackozták a Nemere (régebb Székely- és Vénusz-forrás) vizeit. A turista felfigyelhet a Balog Józsi balladához kapcsolódó faragott emlékfára, a rokokó emlékeket őrző kultikus műemlékegyüttesre s az előtte álló történelmi emlékparkra, a XVIII. században épült görögkeleti fatemplomra. Az északi irányban emelkedő Polyán-bérc nevű hegyháton feljuthatunk a kárpáti főgerincre. A falu között levő szénsavas borvizek: Borvízkút, Fekete András és Opra Gyárfás borvizes udvari kútjai.
Bélafalva központjában látható a falu többször átalakított középkori műemlék temploma, hősi emlékműve, a Nyerges-tető hős honvéd hadnagya, Tuzson János emléktáblája, a Kurtapatak felé vezető utcában előzetes bejelentéssel megtekinthető néhai Orbán Lázár mezőgazdasági szerszámgyűjteménye, a Csűrmúzeum. A faluban három gyengén szénsavas borvízfeltörés is van: a Csere-árokban a Lizakút (13), majd pedig Tuzson Elemér és Réti Ignác udvari kútjai. Kurtapatak is nyújt látnivalót. Újabb katolikus kápolnáját 1874-ben építették, Szent Péter és Pál nevére szentelték, őket ábrázolja az oltárkép. A temetőben kereszt jelöli a régi kápolna helyét, a Tuzson-kertben látható Vertró András szobrászművész millenniumi turulos szobra.
Esztelneken sorakoznak a látnivalók: a Nagy Mózes Általános Iskola mutatós épülete, a ferences barátok rendháza és a Szent Györgyre felszentelt modern templom, az 1848–49-es emlékmű, a Szacsvai–Könczey-ház, a  falumúzeum és végül az alsóesztelneki katolikus műemlék templom s annak emlékhellyé nyilvánított cinterme. A község altalajában lévő szénsavas ásványvizet a felsőesztelneki borvizes kutak (Köz­kút, Pál Ferenc kútja, Bodó Péter kútja), egy természetes forrás és gázfeltörés (fortyogó), valamint egy szárazmofetta jelzi. A Kézdicsomortán felé tartó műút mellett használható borvízkút van (10). Esztelnekről a közbérci régi úton a Kárpátok tetejére s onnan a Lassúág és Veresvíz vidékére, az Úz völgyébe, valamint a Ká­szonokba juthatunk.

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Három­széki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.