Közel négy évvel ezelőtt, amikor az igazgatói székeket szétosztották a megyei pártok között, az RMDSZ-nek jutott — sok más között — a megyei sportigazgatóságé is.
Négy esztendő nagy idő. Négy versenyigazgatót is ,,elfogyaszthatott" volna a szövetség, azaz leválthatott volna, például azért, mert nem teljesítették a feladatukat, az elvárásokat, mert nem volt kezdeményezőképességük, mert nem csináltak semmit, mert... mert... Sajnos, a szövetség arra sem volt képes, hogy átvegye a neki járó széket. Minden bizonnyal nem látott soraiban a sport vezetésére képes testnevelő tanárt, vagy nem tudta értékelni azok képességeit. Sajnálom, őszintén sajnálom a megye RMDSZ-t szimpatizáló sporttanárait. Sajnálom az RMDSZ vezetőit is, mert minden bizonnyal nem ismerik az RMDSZ soraiba tartozó testnevelőket. S ha nem ismerik, fogalmuk sem lehet, hogy mire képesek tornatanáraink. És itt megállok egy pillanatra, mert kezdem érteni, hogy a legutóbbi gyűlésen a megyei sportigazgató miért vádolta az RMDSZ-es megyei tanácsot azzal, hogy még sportkoncepciója sincs... Jó, jó értem én, mire gondolnak. Mondhatom, ugye? Akkor mondom: bagoly mondja verébnek: nagyfejű!
Na de hogy még véletlenül se tévedjen az RMDSZ-t bíráló és az igazgatói székét koptató sportigazgató, arra vigyázott a szövetség, újabb tettekkel, döntésekkel igazolta, hogy valóban nem sok köze van a sporthoz.
Tény, itt hiánycikk a sportkoncepció, ott nincs a sport irányítására, vezetésére akarat és kellő tudás! Akkor hogy legyen jó sportéletünk?! Mitől? Aláírások hitelének, adott szavak súlyának lejáratásától? A be nem tartott ígéretektől?... Ki garantálja azt, hogy a női kosárlabda nem jut a női kézilabda sorsára? Az RMDSZ-es megyei vagy városi vezetés?
A négy év alatt többször is megígérte, hogy ,,rövidesen..." átveszi az igazgatói széket... nemrég egy csapatért vállalt garanciát, amit aztán nem tartott be, legújabban az adófizetők pénzével játszotta a sport nagy támogatója szerepet.
,,Rövidesen..." Igen, rövidesen választások lesznek, s talán majd utána átveszi az igazgatói széket, talán... Mi viszont addig is minden este azzal fekszünk, minden reggel azzal kelünk: vajon mi lesz sportéletünk sorsa, melyik sportág következik a feláldozásra a politika oltárán? Vagy mikor hoznak már egy olyan intézkedést, mely garantálja a helyi tehetségek kibontakozását, fejlődését?!
