Mint a helyi és központi magyar és román sajtó viszonylagos ismerője, hiányolom a románok és magyarok közötti párbeszédet, melyet történészek bevonásával is kellene kezdeményezni és folytatni a tömbben élő magyar lakosság önrendelkezésének megvalósítása érdekében.
Így meg lehetne mutatni román honfitársainknak, hogy az erdélyi magyar kisebbség és a vele évszázadok óta együtt élő románság nem ősellenség. Ellenkezőleg. Történelmi tények, hogy a törökök ellen sikeres harcok folytak a magyar királyok, valamint a moldvai és munténiai kenézségek összefogása révén. Mihály vajda győzelme a vöröstoronyi szorosnál a székely hadak teljes támogatása révén valósult meg, fővezére, Markó György is székely ember volt. Mihály vajda Gyulafehérváron a fejedelmi kancelláriát magyarul is működtette.
Az erdélyi fejedelemségben lakó román gyermekeknek nem voltak kötelező magyar nyelvóráik. A Mária Terézia császárnő rendelete ellen – ki meg akarta szüntetni a székelyek önrendelkezési jogát, melyet még az Árpád-házi királyok idejéből gyakoroltak – fellázadt székelyek vérüket adták szabadságukért és önrendelkezési jogaikért. Az ezt követő vérfürdő miatt menekülő székely tömegeket Moldvában szívesen fogadták és telepítették le.
Székelyföld és Moldva között nagyon élénk gazdasági kapcsolatok virágoztak évszázadokon át, mely nagy tömegű árucserén alapult. Még az 1940-es évek elején személyesen láthattam, amikor kukoricát hoztak a moldvai románok, és apám faanyaggal fizetett érte. Virágzott a cserekereskedelem. Akkor az emberek között jó megértés és tiszteletadás volt, nem volt szükség a ,,magyar kártyára”, mint a ’89 előtti Ceauşescu-féle nemzeti szocializmusban, mikor egyes román történészek történelmet hamisítottak.
A két nép közötti ellentéteket a Habsburg-ház hintette el, az ,,oszd meg és uralkodj” elv alapján. Avram Iancu móc vezér is a bécsi udvar titkosszolgálatától kapott pénzeket a magyar szabadságharc elleni fellépéséért. Ceauşescu étel helyett sovinizmust adott... Az általános következtetés az, hogy a két nép egymás elleni uszítása mindig idegen érdekeket szolgált. Az, hogy a közöttünk megvalósult pozitív folyamatokat és eseményeket a két nép nem ismeri, szintén a nemzeti szocializmus túltengéseinek tudható be, és ez a legjelentősebb akadály a kisebbségek önkormányzatának elfogadása útjában. Egy másik akadály az autonómia szó: a románság egy részében azt a félelmet lehet gerjeszteni, hogy bekövetkezhet az elszakadás. Inkább az önigazgatás szót kellene használni!
Bajna Ferenc
