Az Anarchia. Utópia. Forradalom címben megfogalmazott jelenségeket igyekszik megragadni a közép-európai művészet nyolcvanas évektől máig tartó időszakában a budapesti Ludwig Múzeum (Lumú) csütörtök este megnyílt kiállítása.
„A következő nagy forradalom nem az utcán zajlik majd, hanem a művészetből jön” – idézte a Lumú tárlatán is kiállító Jonathan Meesét a megnyitót megelőző sajtóvezetésen Fabényi Júlia kurátor, a múzeum igazgatója. Mint hozzátette, a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztiválon a vasfüggöny lebontásának 25. évfordulójára megrendezett tárlat éppen azt vizsgálja, hogy képes-e a művészet nagy társadalmi változások elindítására, vagy csupán reagál azokra.
A kiállításon olyan jelentős művészek alkotásai is helyet kaptak, akik munkáival eddig nem találkozhatott a magyarországi közönség – hangsúlyozta Fabényi Júlia, Jörg Schlick és Martin Kippenberger mellett kiemelve a kortárs művészet „fenegyerekét”, a német Jonathan Meesét. Meese munkái töltik meg a tárlat egyik legnagyobb termét; Én, a rotunda rabszolgája című képe például egy egész falat elfoglal. Alkotásai gyakran művészeti akciójának termékei, nem kivétel ez alól ez a kép sem – emlékeztetett a kurátor, hozzáfűzve: a kiállításon látható festmények, fotókollázsok, bronzszobrok Meese jellegzetes anarchista attitűdjének lenyomatai.
A tárlat alkotóinak jelentős része tagadja a műalkotás egyediségének koncepcióját: Martin Kippenberger például a művészeten keresztül új funkciót igyekszik adni a tárgyaknak, Jörg Schlick pedig gyakran hétköznapi embereket kért fel, hogy fessenek az ő nevében. Egy nevének eltitkolását kérő szíriai művész az elmúlt két évben helyi gyermekek rajzait gyűjtötte, melyeken megrázó őszinteséggel tárulnak fel a polgárháború borzalmai.
SI-LA-GI művészeti utópiája az egymást valaha megbántó nemzetek bocsánatkérését vizionálja, míg Szombathy Bálint híres munkáján Jugoszlávia „dekonstrukcióját” végzi el a szétesett államszövetség zászlaján keresztül. A szintén Jugoszláviából elmenekült drMáriás korai képei a tragikumot banális tárgyakban megfogalmazva teszik túlélhetővé, friss sorozatán politikusok, egykori és mai államférfiak bukkannak fel festői parafrázisokon, művész barátja, a szlovén Marko Brecelj egész szobát elfoglaló installációja pedig egy kis tengerparti város, Koper/Capodistria önkormányzati kampányát idézi fel. A 2015. január 4-éig nyitva tartó kiállítás kísérőprogramjairól a www.lumu.hu honlapon találhatnak információkat az érdeklődők.