A pálosok történetéről Pécsen

2014. október 18., szombat, Magazin

Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet, a pálosokat mutatja be az a látványos kiállítás, amely tegnap nyílt Pécsett a Modern Magyar Képtárban.

Az Országos Széchényi Könyv­tár és a Magyar Pálos Rend közös rendezésében létrejövő, négy hónapon át látogatható tárlat kreatív megoldásokat alkalmazva, az elmúlt évtizedek tudományos kutatásainak eredményeit felhasználva idézi fel a pálosok a közoktatásból és a közgondolkodásból mára szinte teljesen eltűnt történetének néhány elemét – olvashatjuk a Janus Pannonius Mú­zeum tájékoztatójában.
A rend nyolcvan évvel ezelőtti visszatelepüléséhez, huszonöt évvel ezelőtti újraindulásához és a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító megszentelt élet évéhez kapcsolódó, Pálosaink, a fehér barátok című kiállításon a pálosok tulajdonában lévő tárgyakon kívül közgyűjteményekben őrzött, hozzájuk köthető eredeti dokumentumokat és a rend jelenlegi központjából, a lengyelországi Czesto­chowából Pécsre érkező festményeket és egyéb érdekességeket mutatnak be a nagyközönségnek.
A tárlat célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a tatárjárás után Eszter­gomi Boldog Özséb által megszervezett rendnek a magyarság kultúráját, szellemi, lelki életét meghatározó tevékenységére. A szellemiségét máig átható remeteséggel kapcsolatban a névadó Remete Szent Pál alakját a pálosok egykori központja, Buda­szent­lő­rinc bemu­tatásán keresztül jelenítik meg, és felidézik a kultuszt, amely Remete Szent Pál egykor ott őrzött test- és fejereklyéje nyomán kialakult. A kiállítás anyagában megjelenik a 18. század második felének virágzó korszaka, amikor a rend a szellemisége, iskolái, valamint Ányos Pál, Kres­kay Imre, Virág Benedek, Verseghy Ferenc pálos költők és más szer­zetesek révén jelentősen hozzájárult a szellemi élet felpezsdítéséhez. A szervezők nagy teret szentelnek a pálosok középkori és kora újkori kisugárzása legfontosabb eredményének, a lengyel és a horvát megtelepedésnek, a rendi hagyományok a rend 1786-os feloszlatását követő, a lengyeleknek köszönhető fenntartásának. A tárlaton hangsúlyos elemként jelennek meg a pálosok magyarországi, pécsi központjához és a Budapesten a Gellérthegy oldalában működő Szikla­templom történetéhez köthető információk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 511
szavazógép
2014-10-18: Magazin - :

Művészet és forradalom

Az Anarchia. Utópia. Forradalom címben megfogalmazott jelenségeket igyekszik megragadni a közép-európai művészet nyolcvanas évektől máig tartó időszakában a budapesti Ludwig Múzeum (Lumú) csütörtök este megnyílt kiállítása.
2014-10-18: História - Váry O. Péter:

Romsics Ignác: Határváltozások és népmozgások a huszadik század első felében

Könnyű utólag okosnak lenni, évek-évtizedek távlatából megmondani, mit, hogyan kellett volna akkor és ott cselekedni, de a történész dolga a döntések tágabb összefüggésbe helyezése, a mit miért taglalása. Ezt tette Romsics Ignác Széchenyi-díjas történész­professzor múlt szombaton a Kós Károly Akadémia történelmi előadás-sorozatának részeként Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadásában.