Csomortán felett, az Aszalvány (1) és Várpatakok (2) által közrefogott ormon, az úgynevezett Csuklyányon fekszik Csomortán vára, ahogyan azt a nép nevezi. A megyei múzeum egykori ásatásainak nyomán fény derült arra, hogy itt valamikor emberek laktak. Három és fél ezer éves bronzkori várat, erődített települést tártak fel.
A helybeliek Csomortáni Péter vára néven is emlegetik. A nevezett család élt ebben a helységben, és fontos szerepe volt az elmúlt századok idején Háromszék vezetésében. Turisztikai érdekesség a csomortáni réten az 1,5 méter magas beásott kő, amelyről azt tartják a helybeliek, hogy itt volt a környékbeliek gyűlésező helye, és hogy mindenhol ilyenféle kövek jelzik ezen a vidéken a népgyűlésező pontokat. A térképvázlaton számmal jelölt helyek magyarázata a következő: Kutyaszaró alacsony vízválasztó (3), Köves-él és Fenyő-ponk (4), Szent Mihály-hegy (5), Sorompó (6), Farkasvár (7) és Venetúrné vára (8). A Csomortáni vártól, ha a Rét vagy Ragadó pataka mentén felfelé haladunk, könnyen kijuthatunk az itt aránylag alacsony, de jelzés nélküli kárpáti főgerincre.
Kézdialmásról piros háromszög turistajelzés vezet fel a Hegyes masszívumán fekvő Almás várához (lásd 10. lap). Felső-Lemhény-ből pedig piros ponttal jelzett ösvényen juthatunk fel a Pószkár (régi nevén a Ráczkő) tetejére, vagyis a főgerincre. Almásréttől keletre a 6-os számmal a Farkaspataki Büdös vizet jelöltük. A közelben hasonló feltörések találhatóak még a Kerek-bükk nevű erdő alsó felében. Almásrét látnivalóban, de főleg tájképi szépségekben bővelkedő terület. Néhány zsúpfedeles, régi népi építkezés még ma is látható. Almás és Lemhény öregjei számos történetet tudnak mesélni a tájról, a népről, a várakról. A két falu egykor közös temploma a Szent Mihály-hegyen áll. Temető övezi. Ez megyénk egyik legépebben megmaradt barokk műemlék-együttese. Harangtornyában ma is szól az 1697-ben öntött harang.
A Feketeügy völgyébe keletről betorkolló patakok mentén, a kárpáti főgerincen haladó piros sáv főjelzéshez juthatunk ki. Lenn, ahol a vasúti pályatest átvágja a Kosárka és a Berecki patak közös teraszát, egy helyet Tunel néven emlegetnek. Itt tárták fel a pályatest átvágásával azt a hajdani őstelepülést, ahol sok különböző típusú kerámiát dob ki ma is az eke, s amelyet a bereckiek Farkasvár néven emlegetnek. Kisebb mendemondák kapcsolódnak ehhez.
A berecki vasútállomástól ÉK irányban, a Micskebérc völgyekre lenyúló erdőségeinek lábánál fekszik a legendás Venetúrné vára, az ismert Mátyás-legenda színhelye. A 141–170 méter magas földhányás a régészek által már feltárt és a szakirodalomban feldolgozott berecki castrum (római katonai tábor) maradványa, amelyet Hadrianus császár idejében építettek a stratégiailag fontos Ojtozi-hágó belső előterében.
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
