Az esztergom-budapesti érsek elmondta, van ugyan körülbelül évente egyszer, általában az unió tisztségviselői által kiválasztott vallási vezetőkkel valamilyen találkozó, ezt azonban nem követi komoly együttmunkálkodás. Kitért arra is, az Apostoli Szentszék sokáig harcolt azért, hogy a keresztény örökséget vagy a zsidó-keresztény örökséget vagy a görög-római és zsidó-keresztény örökséget megemlítse legalább az európai alkotmány, de ezt makacsul mindig visszautasították. Ilyen értelemben nagyon sokféle szempontból baj van a kulturális identitás megbecsülésével – mutatott rá a bíboros, hozzátéve, hogy ezen a nemzetállamok valamennyit segíthetnek, hiszen az egyházügyek alapvetően nemzetállami hatáskörbe tartoznak.
Arra a kérdésre, hogy miként kezeli az Európai Unió az iraki konfliktust, emberiességi, szolidaritási, kisebbségi kérdésként vagy a keresztény közösség nevesítésével, Erdő Péter hangsúlyozta: az Európai Unió „makacsul tartózkodik attól, hogy őket nevesítse, holott azokat az embereket ott azért üldözik, mert keresztények”.
Moszul városában – mondta a bíboros –, ahol nemrég még tízezer keresztény élt, a keresztény családok ajtajára az arab n betűt festették, ami annyit tesz, hogy názáreti, vagyis keresztény, és utána legyilkolták vagy legalábbis összeverték és elűzték ezeket az embereket. Erdő Péter kiemelte, hogy ez nem véletlen, „van egy sajátos körülmény”, amely üldözésüket indokolta, illetve amelyre hivatkoztak, ez pedig az, hogy keresztények. Ezért nekünk, keresztényeknek, igenis, szólnunk kell – hangoztatta.
Arra a kérdésre, hogy tudnak-e valamilyen nyomást gyakorolni az európai püspökök a politikára, Erdő Péter úgy felelt, nyomást gyakorolni nem lehet. Amit viszont már több mint egy hónappal azelőtt megtettek az Európai Püspöki Konferenciák, az az, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordultak, és kérték, hogy lépjenek fel a tömeggyilkosság ellen. (MTI)