Ezrek tüntettek a nagyvárosokban
Több nagyvárosban – Bukarestben, Temesváron, Brassóban, Kolozsváron, Nagyszebenben, de Bákóban és Craiován is – szolidaritási tüntetéseket tartottak tegnap délután. Ezeken néhol több száz, de Kolozsváron már tízezer résztvevő követelte a tisztességes választásokat és a külföldi szavazás jobb megszervezését.
Minden tüntetést a Facebookon szerveztek meg, néhol meneteltek is. Bukarestben a kormány és az SZDP-székház, Brassóban a prefektúra elé vonultak fel a hazugság, a kormány és a kommunizmus elleni, illetve választásra buzdító jelszavakkal.
Nem lesznek új szavazókörök
A Hivatalos Közlöny az államelnök-választás második fordulójára 20,9 millió szavazólapot nyomtat ki, ebből 800 ezret a külföldi szavazókörzeteknek küldenek el. A külügyminisztérium erre szánt költségvetését hatmillió lejre egészítették ki, hogy a határon túli szavazókörzetekben több szavazófülke és szavazópecsét legyen, és a személyzet számát is felpótolják. Teodor Meleşcanu hétfőn kinevezett külügyminiszter bejelentette: mindegyik külföldi szavazókörzetben hét-hét szavazópecsét és szavazófülke lesz, ez a legtöbb, amit a törvény megenged. Új szavazókörzeteket nem hoznak létre, mert „a választási iroda nem tisztázta ennek törvényességét”, és mivel nem fogadta el a tárca egyetlen javaslatát sem „a szavazólisták rubrikáinak egyszerűsítésére, illetve egyes szavazókörzetek helyszínének megváltoztatására vonatkozóan”, azt javasolja a külhoni románoknak, hogy korán induljanak szavazni. Az elnökválasztás második fordulójában a külügyminisztérium egész vezetősége külföldön tartózkodik majd: Meleşcanu Párizsban voksol, államtitkárai Bécsben, Münchenben, Kisinyovban, „ahol szükséges lesz”. Hangsúlyozta azonban, hogy nem a minisztérium szervezi meg a választásokat, csupán az a felelőssége, hogy a Központi Választási Iroda döntéseit gyakorlatba ültesse; a tárca képviselőinek nincs közvetlen hatásköre a választási eljárásban, de támogatást nyújtanak az esetleg megjelenő kis adminisztratív gondok megoldásában, illetve a sajtóval való kommunikációban. v A német külügyminisztérium korábban azt közölte, hogy kivételes esetekben lehet a nagykövetségeken és konzulátuson kívül is szavazóhelyiségeket létrehozni, sőt, ebben a német önkormányzatok is segítséget nyújtanak, de Romániának hivatalosan is kérnie kell, és nem tette meg.
Nőtt a hazai össztermék
A bruttó hazai termék 3,2 százalékkal nőtt Romániában az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, a naptárhatással kiigazított adat 3,3 százalékos növekedési ütemet mutat – közölte tegnap az országos statisztikai intézet. Az előző negyedévhez képest a román GDP 1,9 százalékkal nőtt. 2014 első 9 hónapjában a növekedés 2,8 százalékos volt a nyers, illetve 3,1 százalékos a naptárhatással kiigazított adat szerint a 2013-as év első kilenc hónapjához képest. A hivatal a korábban közölt adatokat is kiigazította, így kiderült, hogy a román gazdaság az év első felében valójában nem volt technikai recesszióban, vagyis a GDP nem csökkent az első és a második negyedévben is. A korrigált adatok szerint a GDP az idei első negyedévben 0,5 százalékkal nőtt, és a második negyedévben sem 0,9 százalékkal, csak 0,3 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest.
Ponta–Tăriceanu megállapodás
A 2012-es parlamenti választásokon kétharmados győzelmet arató, idén februárban felbomlott Szociál–Liberális Szövetség (USL) újraalakításáról írtak alá szándéknyilatkozatot a Victor Ponta miniszterelnök államfővé választását támogató kormánypártok tegnap. Az USL 2.0 nevű pártszövetséghez a liberális jelzőt Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök bejegyzésre váró Liberális Reform Pártja (PLR) biztosítaná. A szándéknyilatkozatot az RMDSZ nem írta alá, de az első pártszövetségnek sem volt tagja. Victor Ponta hosszú beszédben üdvözölte az új alakulatot, amely szerinte mindazt meg fogja valósítani, amit az első nem tudott. Az eddigi sikertelenség okait Traian Băsescu államfőben látja, de élesen bírálta Klaus Johannis liberális államelnök-jelöltet is.
