Ott, ahol zúg az a négy folyó, ott, ahol szenvedni jó,
Ott, ahol kiomlott annyi drága vér, ezredévről mond mesét a szél...
Mesél a múlt halk, zümmögő hangon, hogy ne zavarja gyakorlatuk közben a tornászokat, mesél a szél egy nagyon távoli múltról. Figyeljék csak.
Erődy Béla
A Fehér megyei Alvincen született 1882-ben. Fiatal korában a sport fogságába esett, birkózott, tornászott, szeretett sportolni. Első sikereit a birkózószőnyegen aratta. 1904-ben és 1905-ben is kötöttfogású birkózó országos bajnokságot nyert könnyűsúlyban. Közben tornászott rendszeresen. 1906-ban a jubileumi olimpiai játékokon három számban is küzdőtérre lépett, a 10 méteres kötélmászásban 13,8 másodperces idejével ezüstérmet szerzett, a tornászok pentatlon (korlát, nyújtó, ló, gyűrűhinta, ugróasztal) vetélkedőjén a 7., a hexatlon (pentatlon+lólengés) egyéni viadalán a 110., mintacsapatversenyén pedig a Dánér Béla, Erdős Árpád, Erődy Béla, Gráf Frigyes, Kakas Gyula, Kovács Nándor, Szabó Kálmán, Szücs Vilmos összetételű együttessel a 6. helyen zárt. Egy évvel később, 1907-ben a Budapesti Postás tornászaként megnyerte az első magyar tornászbajnokság egyéni versenyét. Kitűnő technikai tudása, bámulatos energiája és plasztikus testtartása egyszerűen lenyűgözte a zsűrit. Következett volna az első londoni olimpia, de sajnos, ínsérülése miatt nem vállalhatta a szereplést. S ha már nem lehetett ott az olimpiai versenyen, 1908-ban a Tornatanító-képzőben oklevelet szerzett, aztán felváltva a Budapesti Postásban, majd a III. Kerületi TTV-ben, az Újpesti Torna Egyletben edzősködött. Az 1928-as amszterdami olimpián a 4. helyen végzett magyar női válogatott egyik edzője volt. Alsóörsön hunyt el 1946. február 10-én.
Kmetykó Lajos
A Maros partján, Aradon született 1884. március 22-én. Egészen fiatalon lépett a tornaszerek világába, s ennek köszönhetően korán jöttek az eredmények is. 1904-ben a Debreceni Torna Egylet versenyén az Aradi TE, majd 1905-ben a Pozsonyi Torna Egylet 25 éves jubileumi vetélkedőjén a Nemzeti Torna Egylet színeiben aratott győzelmet. Még ebben az évben elvégezte a Tornatanító-képzőt. Az 1907-es prágai világbajnokságon 6. helyen zárt a magyar válogatottal. 1912-ben részt vett a stockholmi olimpiai játékokon, ahol Aradi néven az Aradi Kmetykó Lajos, Berkes József, Erdődy Imre, Fóti Samu, Gellért Imre, Halmos Győző, Hellmich Ottó, Herczeg István, Keresztesi József, Korponai János, Pászti Elemér, Pédery Árpád, Réti Jenő, Szőts Ferenc, Téry Ödön, Tuli Géza összetételű csapattal ezüstérmet nyert. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített, többször is megsebesült. Hazatérése után a budapesti 1. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban dolgozott mint testnevelőtanár, de tanított a Testnevelési Főiskolán is. 1952. január 4-én tért örök nyugovóra Budapesten magával víve olimpiai ezüstérmét.
Csanádi Károly
A Bega-parti városban, Temesváron született 1939. február 21-én értelmiségi családban – édesapja, Károly gimnáziumi igazgató, édesanyja, Gergely Gizella tanárnő. Felesége, Tárkányi Tamara táncdalénekes, előadóművész. Károly 1962-ben gépészmérnöki oklevelet szerzett a Műegyetemen, 1968-ban külkereskedelmi diplomát a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen, majd 1982-ben a Testnevelési Főiskolán edzői oklevelet, pontosítva: műkorcsolya-szakedzői bizonyítványt.
Sportpályafutását 1959-ben kezdte mint amatőr jégtáncos a Budapesti Spartacusban. Táncos partnere volt: Mohay Erzsébet, Csoma Éva, Mathó Edit.
Csanádi Károly és partnerei tudását, tehetségét bizonyítják az eredmények:
1965 – Moszkvai Európa-bajnokság: a Mathó Edit, Csanádi Károly kettős a 12. helyen végzett, az országos bajnokságon ezüstérmet szerzett.
1966 – Pozsonyi Európa-bajnokság: a Mathó Edit, Csanádi Károly jégtáncos pár a 8. lett, az országos bajnokságon pedig aranyéremmel vigasztalódott.
1967 – Bécsi világbajnokság: a Mathó Edit, Csanádi páros a 14. helyet szerezte meg, a ljubljanai Európa-bajnokságon a 9., az országos bajnokságon pedig az első helyen zárt.
1968 – a grenoble-i téli olimpiai játékokon a jégtáncbemutató résztvevője volt a Mathó– Csanádi kettős, a genfi világbajnokságon a 11., a västerasi Európa-bajnokságon a 8., az országos bajnokságon pedig újra aranyérmesként fejezte be a versenyt.
1969 – a garmisch-partenkircheni Európa-bajnokságon a Mathó Edit, Csanádi Károly kettős a 12., az országos bajnokságon pedig az első helyen zárt.
1970-ben Csanádi Károly profipályára lépett. 1971-ben a Bécsi Jégrevü, 1972-ben az amerikai Holidey on Ice, 1973-ban a Deutsches Eistheather, 1974–75-ben pedig a német Europa Eisteather hivatásos jégtáncosa volt. Visszavonulása után edzősködött. Tanítványa volt többek között Regőczy Krisztina és Sallay András olimpiai ezüstérmes és világbajnok jégtáncos. Azok az érmek, melyeket Károly ottfelejtett a jégen, elhozták tanítványai.ű
ÁROS KÁROLY
