Önkormányzati választások SzlovákiábanA függetlenek és Fico pártja taroltak

2014. november 17., hétfő, Kitekintő

Független jelöltek szerezték meg a legtöbb polgármesteri tisztséget a szombati szlovákiai helyhatósági választásokon, amelyen a politikai pártok közül Robert Fico baloldali kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia érte el a legjobb eredményt.
 

A szombati voksoláson 2923 szlovákiai település leendő polgármesteréről és önkormányzati képviselő-testületének összetételéről döntöttek. A helyhatósági választások részvételi aránya 48,34 százalékos volt, ami csaknem megegyezett a négy évvel korábbival.
A választás egyértelmű győztesei a független jelöltek, ők szerezték meg az összes polgármesteri tisztség csaknem 38 százalékát, együttvéve 1104 polgármesteri széket. Ugyancsak jól szerepeltek az önkormányzati képviselőségre pályázó független jelöltek, kereken hatezer, az összes képviselői hely csaknem 29 százalékát sikerült megszerezniük.
A politikai pártok közül Robert Fico szlovák miniszterelnök kormánypártja volt a legsikeresebb, az Irány 847 önállóan indított polgármesterjelöltje tudott győzni, ami jelentősen több, mint amennyit a legeredményesebb ellenzéki párt, a 122 polgármesteri helyet szerző Keresztény­de­mokrata Moz­galom (KDH) el tudott érni. Az Irány több mint 5100 önkormányzati képviselői helyet is megszerzett, míg a KDH nem egészen 2200-at.
A várakozásoknak megfelelően szerepeltek a szombati szavazáson a magyar választók voksaira számító jelöltek, a Berényi József vezette Ma­gyar Közösség Pártja (MKP), illetve a Bugár Béla-féle Most–Híd szlovák–magyar vegyes párt jelöltjei. Az MKP országos átlagban az önálló polgármesterjelölteket indító pártok közül a harmadik legjobb eredményt érte el. Berényi József pártja 107 polgármesteri tisztséget szerzett, köztük a Csalló­köz központjának számító Dunaszer­dahe­lyen. Az MKP 1151 önkormányzati képviselőt juttatott a képviselő-testületekbe, amivel a magyar párt hasonló eredményt ért el, mint négy évvel ezelőtt. A Most–Híd önállóan 87 polgármesteri széket szerzett, és 829 önkormányzati képviselőt juttatott be a testületekbe, ami jobb eredményt jelent a vegyes pártnak, mint amit az előző helyhatósági választásokkor – nem sokkal a párt létrejötte után – sikerült elérniük.
Az MKP és a Most–Híd közös polgármesterjelöltjeinek 30 felvidéki településen sikerült nyerniük. Ugyanakkor nem járt sikerrel a két párt által az emblematikus Révkomáromban kö­zösen indított jelölt, Czíria Attila, helyette a polgármesteri posztot a felfüggesztett MKP-tagságú, függetlenként induló Stubendek László nyerte el. „Révkomáromban a két párt együttműködése csődöt mondott, ennek következményeit még elemezni fogjuk” – mondta az eredményről Be­rényi József.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 541
szavazógép
2014-11-17: Kitekintő - :

Töretlen az érdeklődés (Könnyített honosítás)

Eddig összesen 680 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és csaknem 630 ezren már letették a magyar állampolgársági esküt – mondta Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek, egyúttal jelezve: több mint 22 ezer kérelmet utasítottak el. A helyettes államtitkár kitért arra is: az államreformprogram részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban.
 
2014-11-17: Kitekintő - :

Manipulált volt az 1989. novemberi prágai tüntetés? (Rendszerváltás Közép-Európában)

Előre jól kitervelt provokáció, avagy a véletlenek sorozata hozta-e mozgásba 1989 novemberében a csehszlovák társadalmat? Erre még negyedszázaddal a rendszerváltó események után sem adtak egyértelmű választ a történészek. A bársonyos forradalomhoz vezető prágai diáktüntetés ugyanis ma már bizonyíthatóan több olyan mozzanatot is tartalmaz, amelyek háttere legalábbis kérdéseket vet fel.