A magyar politikai szervezetek eltérően értékelik Johannis győzelmét: az RMDSZ kisebbségi ügyekben nem sokat remél az új államfőtől, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) történelmi jelentőségűnek tartja, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romá­niának, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) szerint új korszak kezdődhet a román–magyar viszonyban, a Magyar Polgári Párt (MPP) úgy értékeli, Johannis győzelme egyértelmű és ismételt üzenet mind a magyar szavazók körében kizárólagosságra törekvők irányába, mind a román politikum felé, hogy a közösség hangjára figyelni kell. Klaus Johannis az államelnök-választás győzteseként adott első nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, a politikai szereplőknek le kell vonniuk a következtetéseket a választások eredményeiből, illetve néhány elvárását is megfogalmazta.
Nem végleges, de biztos
Az országos választási iroda által tegnap közölt részeredmények szerint Johannis az addig összesített voksok 54,50, Ponta pedig 45,49 százalékát szerezte meg. Marian Muhuleţ, a választási iroda szóvivője ismertetése szerint a KLSZ jelöltjére 6 242 825 választó szavazott, a szociáldemokratáéra pedig 5 211 097. A leadott voksok közül 11 453 922 (98,58%) volt érvényes, 164 842-őt (1,41%) pedig érvénytelennek nyilvánítottak. Pótlistán 1 559 466 személy voksolt, mozgóurna segítségével pedig 105 789. Az államelnöki választások második fordulójában a választópolgárok 64,10 százaléka járult az urnák elé, míg a csaknem 300 külföldi szavazókörben közel 380 ezer román állampolgár adta le voksát. Muhuleţ hangsúlyozta, a választási iroda legközelebb holnap vagy csütörtökön jelentkezik újabb adatokkal. Mivel kevesebb mint félmillió szavazat feldolgozása van hátra, Johannis pedig már eddig is több mint egymillió szavazattal vezet, kizárt, hogy megforduljon a sorrend.
Johannis elvárásai
Le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket a választások eredményeiből – jelentette ki tegnap a megválasztott államelnök. Johannis egyebek mellett a választási törvény módosítását kérte, az elektronikus és a levélben történő voksolás bevezetésére szólított fel, hogy ne fordulhasson elő többet a vasárnapihoz hasonló helyzet, amikor külföldön több ezer román állampolgár nem tudott élni szavazati jogával. Johannis szerint a tisztségükkel kell felelniük a kormányban azoknak, akik hibásak a külföldi szavazás katasztrofális megszervezéséért. A helyzetet nem megfelelően kezelő nagykövetek és konzulok visszahívását is kérte a még hivatalában lévő Traian Băsescu államelnöktől. A kormányhoz intézett kérései között szerepelt a 2015-ös állami költségvetési törvénytervezet mielőbbi beterjesztése a parlamentben. A parlamenttől azt kérte, mielőbb utasítsa el a korrupt politikusoknak kedvező amnesztiatörvény tervezetét, és tegye lehetővé valamennyi törvényhozó esetében, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálódhasson ellenük. Kijelentette: folytatni fogja Románia külpolitikájának alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíteni Romániának a NATO-ban és az Európai Unióban elfoglalt helyét és szerepét. „Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani” – mondta Johannis.
„Az eredmény nem tette őt boldoggá”
Liviu Dragnea, az SZDP ügyvezető elnöke tegnap kijelentette, beszélt Victor Pontával, aki „lassan-lassan lenyugszik”, mivel „az eredmény nem tette őt boldoggá”. Hozzátette, véleménye szerint Victor Pontának meg kell maradnia az SZDP és a kormány élén. Kiemelte, az SZDP nem fogja megóvni az alkotmánybíróságon a választások eredményét, mert bár voltak rendellenességek, „azok nem ilyen méretűek”. Azt is szóvá tette, a szervezeten belül az általános vélekedés az, hogy a párt ne váljon ki a kormányból. „A párt megy előre, és lesznek elemzések, továbbra is ezt kérem tőlük. Nem nyújtunk be lemondásokat akkor, amikor mindenki ideges” – mondta. Arra a kérdésre, hogy ki a hibás a párt által elért eredmények miatt, Dragnea így felelt: „Az Isten. Nem mondhatod, hogy hibás valaki egy szervezetben, amely nagyon jó eredményt ért el a szavazatok számát tekintve, ha a másik szervezet szokatlanul magas részvétellel jobb eredményt ért el”.
Folytatná a kormányzást
Később megszólalt Victor Ponta is, kijelentve, készen áll a párbeszédre Klaus Johannis megválasztott elnökkel, és megemlítette, nem fog lemondani kormányfői tisztségéből, tovább akarja az országot kormányozni a jelenlegi koalíciós partnerekkel. Szerinte az államfőválasztás bebizonyította, hogy Romániában szilárd a demokrácia, amelyben érvényesül a választók akarata. A miniszterelnök közölte, a kampány véget ért, ezért a kormány mielőbb munkához látna, s beterjesztené a parlamentbe a költségvetés tervezetét. Emellett a külföldön élő románok nehézkes szavazásából okulva új törvényt sürgetett, amely megoldaná ezt a problémát. Ehhez az ellenzék és Klaus Johannis segítségét is kérte. Bejelentette azt is, hogy kezdeményezi a parlament összehívását mára, azt szeretné ugyanis, hogy a törvényhozó testület utasítsa el az amnesztiatörvényt, vonja meg a korrupcióval gyanúsított honatyák mentelmi jogát. „Ez volt a választók kérése is” – magyarázta.
A miniszterelnök szerint vasárnap a választók nagyon erős jelzést adtak a Szociáldemokrata Pártnak. „Egy darabig be kell fognunk a szánkat, le kell vonnunk a tanulságokat. A legnagyobb párt vagyunk, de a legtöbb ellenszavazatot is kapjuk” – fogalmazott. Csapatembernek nevezte Liviu Dragnea főtikárt, akinek lemondását több szociáldemokrata politikus is kérte. „Az emberek, nem a politikusaink elvárásaihoz kell alakítanunk a pártot” – jegyezte meg.
Ami az elkövetkezőket illeti, kijelentette, az emberek üljenek nyugodtan, nem növelik az adókat és az illetékeket, s az egységes adókulcson sem módosítanak, „sőt, egy olyan költségvetést kell elkészítenünk 2015–2016-ra, amely folytatja a gazdasági fejlődést és a szociális intézkedéseket, amelyek ezt a növekedést biztosították” – jelentette ki Ponta.
Az RMDSZ nem sokat remél
Az RMDSZ kisebbségi kérdésekben nem sokat remél az államfővé választott Klaus Johannistól – nyilatkozta Kelemen Hunor. A szövetség elnöke kijelentését azzal magyarázta, „Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia modellország, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak.” „Az eddigi tapasztalataink alapján sem várjuk Johannistól, hogy felvállalja a kollektív jogoknak, az autonómiának az intézményesítését” – tette hozzá. Megjegyezte azonban, hogy ha Klaus Johannis kiegyensúlyozott elnök lesz, és nem akarja uralni a parlamentet és a kormányt, ha keresni fogja a konszenzusos megoldásokat, akkor sikeres elnöki mandátum elé nézhet. Úgy értékelte, fontos üzenet a megválasztott elnök számára, hogy a magyarok 75–80 százaléka rá szavazott. „A választók bizonyítottak. A következő időszakban a labda az ő térfelén van, most neki kell bizonyítania” – tette hozzá.
Az RMDSZ elnöke úgy vélte, jól döntöttek, amikor azt mondták a magyar választóknak, hogy mindenki szavazzon belátása szerint. Az sem ingatja meg szerinte az RMDSZ és választói közötti bizalmat, hogy pár nappal a választások második fordulója előtt Călin Popescu-Tăriceanuval, Victor Ponta miniszterelnök-jelöltjével vett részt székelyföldi kör­úton. Hozzátette, erkölcsi kötelességének érzi fenntartani a jó viszonyt azokkal a politikusokkal, akik korrekt módon viszonyultak a magyar közösség kérdéseihez.
Kelemen Hunor a következő napok kérdésének tekintette, hogy folytatódik-e a közös kormányzás a Szociál­demokrata Párttal. Hozzátette, bármilyen döntés előtt ki kell elemezni a választási eredményt, „meg kell érteni, ami történt”. „Van egy nagyszámú társadalmi csoport, amelyik egyik politikai erőben sem találja meg a saját számításait. E társadalmi csoport 2012-ben a Szociál-Liberális Szövet­ségre szavazott, most pedig olyan emberre, akitől azt reméli, hogy megoldja majd a problémáit” – értékelte a választás eredményeit Kelemen Hunor.
Erdély győzött
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) történelmi jelentőségűnek tartja a vasárnapi választás eredményét. „Azzal, hogy Klaus Johannis személyében erdélyi elnöke lesz az országnak, kezdetét veheti Románia normalizálódása, és az általunk is vallott értékek – a korrupciómentes politika, a jól végzett munka becsülete, a nemzeti közösségek közötti kölcsönös tisztelet és tényleges esélyegyenlőség – lehetnek a meghatározóak” – hangsúlyozta a Toró T. Tibor elnök által jegyzett közleményében az EMNP. Az RMDSZ választások előtti üzenetét értékelve a közlemény megállapítja, „közösségünk inkább hallgatott saját belső hangjára, mint a bukaresti kormány hamis magyar hangjának bizonyuló RMDSZ-vezetőkre. Így történhetett, hogy az erdélyi magyarok elsöprő többsége, mintegy 80 százaléka, nem a bukaresti korrupt nemzetállami főhatalom jelöltjére, Victor Pontára, hanem az erdélyi értékrendnek államszervezési esélyt ígérő Klaus Johannisra szavazott. Tudatosan, megértve, hogy most ez az egyetlen jó választás.” Hozzáteszik, az EMNP bízik abban, hogy „Klaus Johannis, a napi pártpolitikai csatározásokon felülemelkedve, minden romániai állampolgár államelnöke lesz, és beváltja a hozzá fűzött reményeket. Bízunk abban is, hogy képes lesz katalizátora és moderátora lenni annak a széles társadalmi bázisú érdemi párbeszédnek is, amely meghozhatja a társadalmi békét és az áttörést a román–magyar viszony normalizálásában.”
Ugyancsak a román–magyar viszonyban várható változásban reménykedik Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is, aki szerint ez az új korszak a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Hozzátette: mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, illetve a székely zászló és a magyar feliratok további üldözése mellett.
A Magyar Polgári Párt értékelése szerint a magyarlakta vidékeken tapasztalt, az első fordulóhoz viszonyítva magas részvételi arány és a jobboldali jelölt elsöprő sikere ékes bizonyítéka annak a ténynek, hogy ma nincs hitele az egyéni érdekeket követő hintapolitikának. „A magyar közösség visszautasította a lejárt szavatosságú politikusok által keltett burkolt vagy helyenként nyílt ellenpropagandát, és minden demobilizáló üzenet ellenére élt szavazati jogával” – áll a Biró Zsolt pártelnök által jegyzett közleményben.