Most igazán büszke vagyok arra, hogy román vagyok, hi­szen Románia megmutatta, képes megválasztani egy kisebbségit államelnöknek. Nagyon világos számomra, hogy az etnikai szavazás elhunyt, és minden pártnak újra kell gondolnia a na­cionalizmushoz való viszonyát – jelentette ki Mădă­lin Guruianu liberális tanácstag a sepsiszentgyör­gyi önkormányzat tegnapi rendkívüli ülésén, magyarul is megköszönve a Klaus Johannisra leadott sza­vaza­tokat.
Válaszában Antal Árpád polgármester elmondta: egyfajta kisebb forradalom történt, amelynek jelentőségét ő maga nem az 1996-os választásokhoz (mikor Emil Con­stantinescu személyében először került jobboldali politikus az elnöki székbe, szerk. megj.), hanem az 1989-es rendszerváltáshoz tartja foghatónak. Ennek ellenére nem nagyon derűlátó, mert „1996 és 2000 között láthattuk, hogy a rendszer képes megalázni a jobboldali elnököt”.
  Éppen ezért Antal Árpád vasidegeket és következetességet kívánt az új államfőnek, és mellékesen arra is emlékeztetett, hogy nem ő az első kisebbségi ebben a tisztségben, hiszen Francia­országnak Sárközy személyében magyar zsidó elnöke is volt. Az viszont fontos, és kissé be is árnyékolja a vasárnapi választást, hogy Johannis egy már eltűnt kisebbséghez tartozik: azt kellene elérni, hogy a többség még eltűnése előtt megbízzon egy kisebbségben – szögezte le. Megjegyezte: a ma Olaszországban, Spanyolországban, Né­metországban élők többsége Moldvá­ból vándorolt ki, és ha itthon marad, valószínűleg Pontára szavaz, ahogy az ott élők tették, de el kellene érni, hogy Ro­má­nia is modern állam legyen. Ez nem lesz könnyű, és a magunk részéről szeretnénk, ha Johannisnak nem azt kellene naponta bizonyítania, hogy milyen jó román, hanem szászként és európaiként viselkedve, empátiát mutatna a kisebbségek iránt. Talán neki sikerülni fog, ami Bă­sescunak nem – az állam korszerűsítése –, a központosítás lebontásában a magyar közösségre számíthat. Antal Árpád kiemelte: az Erdélyben leadott szavazatok nem csupán Johannis-pártiak, hanem Bu­karest-ellenesek is voltak, ezt tekintetbe kell venni, és válaszolni kell rájuk: decentralizálással, a történelmi régiók és a kisebbségi elvárások figyelembevételével. Ké­sőbb Facebook-oldalán az elhangzottakat azzal is kiegészítette, hogy az RMDSZ-nek fontolóra kellene venni a kormányból való  kilépést, hiszen erre több ok is van: a demokráciát megcsúfoló kül­földi szavazás megszervezése, az SZDP-nek az RMDSZ háta mögött készített szórólapjai, és főleg az, hogy az erdélyi magyarság egyértelműen állást foglalt Johannis mellett, amit komolyan kell venni.
A tanácsülés végén Guruianu még elmondta: ezt a szavazást ő egyfajta bocsánatkérésnek tekinti a szászok iránt, és reméli, hogy Románia Johannis vezetésével erős és soknemzetiségű állam lesz, ahová talán majd a kitelepedett szászoknak is érdemes lesz visszatérni.