Tamási Áronnak kevésbé ismert, ritkábban emlegetett regénye a Hazai tükör. Pedig erre a művére kapott Kossuth-díjat 1954-ben. Féja Géza Tamási egyetlen történelmi regényének nevezte, de hozzátette azt is, hogy a szerző „képtelennek bizonyult történelmi korszak ábrázolására”. Az írói szándék félreértéséről lehet szó.
Hogy a Hazai tükör nem a szó klasszikus értelmében vett történelmi regény, az Tamási Áron sajátos írói alkatának eredménye. Írásaiban Tamási soha nem törekedett komplex társadalmi-történelmi folyamatok megjelenítésére a maguk összetettségében, s ha úgy tetszik, elvontságukban. Őt mindig az egyes emberek, a konkrét esetek érdekelték. Még pontosabban: a társadalmi nyavalyák és történelmi kataklizmák is csak a személyes sorsok függvényében, az egyes emberek tudatában való lecsapódásuk, visszatükröződésük szempontjából voltak érdekesek számára.
A regény alcímében is jelzett történelmi időszak az 1848–49-es forradalmi eseményekbe torkolló reformkor, majd a magyar szabadságharcot követő megtorlás, a Bach-korszak. Azt is hozzá kell tenni, hogy a helyszínek végig Székelyföld különböző települései. Azért fontos ez, mert így érthetővé válik, miért nem szerepelnek a könyvben a korszak fontos, meghatározó történelmi személyiségei – akik soha nem fordultak meg Székelyföldön. Másrészt pedig igenis, szó esik Wesselényiről, Kossuthról, meg úgy általában az egész magyarságot érintő akkori változásokról, eseményekről, de mindig csak hallomás útján, illetve néha a dugva kézről kézre adott újságok révén. De épp ez az érdekes, vagyis hogy milyen formában jutottak el, szűrődtek át a hírek a székelyekhez a forradalmi eszmékről, s hogyan fogadták ott az efféle híreket az erre kihegyezettek.
A történéseket egyes szám első személyben elbeszélő Madár Vince személyén keresztül Tamási mintegy életre hívja saját, az akkori időkben élt alteregóját. Hogyan reagált volna az eseményekre, ha ifjúként ott találja magát a forgatagban, a szabadságharc előtt és alatt. Meg az azt követő gyászos korszak halálos csendjében. De szó esik szerelemről, diákéletről, lótartásról is, fontos dolgok ezek egy ifjú székely legény életében, nem megkerülhetőek. Népi-nemzeti elkötelezettsége mellett ismert Tamási szociális érzékenysége is, ez végig jelen van a regény lapjain. Szóba kerülnek az akkori országnagyok viselt dolgai, az általuk hirdetett eszmék, de Tamásit igazából mindig az egyszerű székely ember sorsa, nyomorúsága és reménysége érdekelte.
A szekeresség, ami a főhős apjának, majd egy időre Madár Vincének is foglalkozása, alkalmat ad a szerzőnek a különböző székely székek pár találó szóval való bemutatására az 1800-as évek elejének-közepének viszonyai között, kiszínezve azt a helybéli emberek természetére vonatkozó, tamásiáronos ízességgel elbeszélt huncut történetekkel. Gábor Áron személye többször is felbukkan a könyv oldalain, a sepsiszentgyörgyi székgyűlésen tett felajánlása az ágyúöntésről a regény egyik csúcspontja.
A Hazai tükört lehet történelmi regénynek nevezni, de mégsem igazán az. Mert nem is annak szánták. Hanem egy történelmi periódus megjelenítése úgy, ahogy azt a székelyföldi emberek akkor megélhették, tapasztalhatták. Az akkori korhangulatnak és történelmi eseményeknek az akkori székely emberek tudatában visszatükröződő képe. Hazai tükör. Ezt a címet adta regényének Tamási Áron. A kritikus meg ne értsen jobban a könyvhöz, mint annak szerzője.
A Székely Könyvtár új kötetei
KRIZA JÁNOS: SZÉKELY NÉPMESÉK
PETELEI ISTVÁN: VÁLOGATOTT NOVELLÁK
TAMÁSI ÁRON: HAZAI TÜKÖR (Krónika 1832–1853)
FERENCZES ISTVÁN: VÁLOGATOTT VERSEK
RÉGI SZÉKELY KÖLTŐK.
A könyvek megvásárolhatók vagy megrendelhetők
a Székelyföld szerkesztőségében
a következő címen: 530170 Csíkszereda, Tudor Vladimirescu u. 5.
Telefon: 0266 311 026, mobil: 0746 195 413.
