Tudom én, hogy kenyér és cirkusz kell a népnek, no de mintha egy kicsit sok volna a cirkusz. Ki tudja, milyen sok dosszié vár különféle tisztséget betöltő személyek ellen begyűjtött kompromittáló anyagokkal, akik magas beosztásokba jutván, törvénytelenül megszedték magukat. Aztán mikor valamelyik bűnüldöző szerv jónak látja, előránt egy-egy ilyen iratcsomót, akár pisztolyát a cowboy, és leteríti vele ellenfélnek tekintett áldozatát. Lehet, ha nem mozdulna idejében, akkor pontosan áldozata végezne vele hamarabb. Ezekben az akciókban a bűnüldözőknek nagy segítségükre vannak a titkosszolgálatok, melyekből nálunk – csak a hivatalosokból – hét van. Ennél több csak az Egyesül Államokban és Argentínában leledzik. De lehet, magánhírszerzők is besegítenek.  A végén még oda jutunk, hogy ez a sok bűnüldöző szervezet és kisegítőik egymást készítik ki, s ha az összes magas rangú ügyészt, bírát, bűnüldözőt bezárják, ki fogja felgöngyölíteni a szunnyadó ügyeket?
Alina Bica azért került most a lerbe, mert négy évvel korábban igazságügyi államtitkárként tagja volt a visszaszolgáltatási bizottságnak, amely jóváhagyott egy 13 hektáros bukaresti terület kárpótlásáért kifizetendő összeget, amivel csekély 60 millió eurós kárt okoztak az államnak. Alina igen-igen dicsérte a felértékelőt, aki a telket túlértékelte.
Aki bűnügyi filmeken nevelkedett, láthatta, hogy a betörők, rablók, szélhámosok akkor buknak le leghamarabb, ha törvénytelenül szerzett pénzüket hirtelen költeni kezdik. Ez szúrhatott szemet Alina ellenségeinek is, mert nemrég szellőztették meg, hogy barátnőjével, Elena Udreával párizsi luxusáruházakban bevásárló körutaztak. Még jó, hogy időközben Elena elvált Cocos férjétől, mert állítólag Cocoskája 10 millió eurót kapott, hogy közbenjárjon a hatalmas kártérítés lepengetéséért. Ama bizottságban benne volt többek közt képviselőnk, Markó Attila is, aki szintén gyanúsított. Ő azzal védekezik, hogy azt sem tudja, miről van szó. Ha a törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól, akkor a hozzá nem értés vajon mentesít-e? Ez a hölgy sem hibás, csak figyelmetlen lehetett. Többször is mutatta a tévé, amint egy-egy nagy összeröffenésen táblagépén kártyázik. Pedig nem úgy nézett ki, mintha pókerpartin lett volna.
Amint a mellékelt ábra is mutatja, nem igaz, amit gyakran  mondanak, hogy Romániában nincs már, mit ellopni. Vannak még földek, erdők, más ingatlanok, amelyekkel százmilliókat lehet keresni az állam kárára.
Nem kellene a fejemnek fájnia ezért, mert az állam nem én vagyok, ahogy még sokan mások sem. Csak  XIV. Lajos  engedhette meg magának e kijelentés ellenkezőjét. Ha volna egy jó uralkodónk, vigyázna az állam vagyonára, mint sajátjára. A rajtunk uralkodók viszont azt mondják: az állam a miénk, és minél többet akarunk felmarkolni a közös vagyonból.
Az egyszerű polgár meg sóhajthat: az állam felkopik!