– A burgonya betakarítása befejezettnek tekinthető: múlt hét végi adatok szerint a 12 131 hektárnyi pityókásból 11 767 hektárt már betakarítottak. Az átlagtermést hektáronként 23 510 kilogrammra becsülik, de ez még nőhet a napokban – értékelte az igazgató. Ő maga nem emlékszik, hogy az utóbbi jó néhány évben ennél több burgonya termett volna, talán 21 900 kilogramm/hektár átlagtermés volt az eddigi rekord – mondta.
Kukoricát 8750 hektáron termeltek a háromszéki gazdák, ebből 6563-ról betakarították, az átlagtermés 4593 kilogramm hektáronként, ami ugyancsak jónak mondható a háromszéki viszonyok között.
A répa betakarítása felénél tart. 3389 hektárból 1558-at takarítottak be, az átlagtermés 45 130 kilogramm hektáronként, ami kimagasló eredménynek számít – számolt be Könczei Csaba. Ezeknek az adatoknak a tükrében is úgy véli az igazgató: nem elég, hogy jó a termés, azt értékesíteni is kell, a legtöbb gazdának pedig – főként a kistermelőknek – ez még mindig fejfájást okoz.
Segíthet az összefogás
Az értékesítés szempontjából a répatermesztők helyzete kedvező. Már tavasszal tudják, mekkora mennyiséget, milyen áron vesz majd át egyik vagy másik cukorgyár. Becsek László agrármérnök, a botfalusi cukorgyárral szerződő cukorrépa-termelők egyesületének vezetője úgy értékeli, a cukorrépa húsz százaléka vár még betakarításra. A termés tíz-tizenöt százalékkal jobb, mint tavaly, a cukortartalom tekintetében sincs gond. A gyár 36 euró/tonna áron veszi át a cukorrépát – a leszerződött mennyiség keretében. Problémát jelent a cukor árának folyamatos csökkenése – egy kilogramm már csak feleannyiba kerül, mint tavaly januárban. És itt kezdődnek a cukorrépa-termelők gondjai: hiába az átlagon felüli termés, a botfalusi cukorgyárnak nehézségei lehetnek a szerződött mennyiség kifizetésében. Az egyesület komoly szerepet játszik a helyzet kezelé­sében. Megpróbálnak nyomást gyakorolni a gyárra, hogy a termeléshez kötött kiadások mellett a szerződésben foglaltak kifizetése legyen elsődleges – magyarázta Becsek.
A többlettermést illetően is többször tárgyaltak a gyár vezetőségével, amely még a betakarítás előtt jelezte: nem tudják tonnánként 36 eurós áron kifizetni a szerződött mennyiségen felüli cukorrépát, melyért 27 eurót ajánlottak – habár korábban ígéretet tettek a teljes összegre. Az egyesület tagságát jelentő hétszáz termelő hatvan állandó képviselője úgy döntött, elfogadják a 27 eurós ajánlatot, de feltétellel: abban a pillanatban, amikor a cukor ára 2,5 lejre emelkedik, a gyár fizesse ki a 9 eurós különbözetet a többletcukorrépára. A gyár elfogadta a feltételt, erről írásos megállapodás is született. Itt kell kiemelni: bebizonyosodott az érdekvédelmi szervezet ereje, befolyásával komoly segítséget nyújtott a tagságnak a répa megfelelő értékesítése terén. Ezt az összefogást kellene érvényesíteni a mezőgazdaság minden ágazatában – vonhatjuk le a következtetést.
Kihasználató lehetőségek
– Az értékesítés nehéz, de vannak olyan lehetőségek, amelyeket bármely gazda kihasználhat, és ki is kell használnia – véli ifj. Orbán Miklós, az AgroSIC Közösségi Tár­sulás vezetője, aki maga is gazdálkodik. Van egy olyan réteg, amelynek nem gond a termény eladása, viszont a kis és közepes gazdák többségénél valós a probléma. Meg kell nézni, be kell látni: akinek sikerült, azért sikerült, mert megértette, hogy nagyobb felvásárló cégeken keresztül értékesíthető legjobban a termény – fogalmazott a fiatal gazda.
A legfontosabb tényező a kapcsolatkere­sés és a kapcsolattartás a felvásárló cégekkel. Internet, telefon áll a gazdák rendelkezésére, nem kell sajnálni az időt az információszerzésre. Milyen gazda az, aki nem használ internetet, mobiltelefont? Legfennebb a nagyon kis területen gazdálkodók, az idős nemzedék, amely viszont megszokta, hogy helyi szinten értékesíti terményét. „Nem hiszem, hogy aki próbálkozik, nem tud szerződést kötni. Sok cég van, amely tőzsde szerinti áron fizet. Nincs ebben semmi rejtély, ez működő lehetőség” – osztotta meg tapasztalatát. A szerződéskötéshez azonban eleget kell tenni néhány feltételnek. Elsősorban azonos fajtájú, állandó minőségű terményt kell biztosítani. Gabonánál a nedvesség, a malomipari érték a meghatározó. Figyel­ni kell a kereslet alakulására, egy százhektáros farmon már elengedhetetlen, hogy ennek megfelelően termeljen a farmer – hangsúlyozta. Az előszerződések megkötése is jó lehetőség. Akár fél évvel a betakarítás előtt le lehet kötni az árut, rögzített, eurós áron. Előfordult, hogy a májusban 15 euróval lekötött repcével jobban járt a gazda, mint a júniusi betakarításnál ajánlott árral – osztotta meg tapasztalatát.
Szarvasmarhatartók gondjai
Az állattartók sincsenek könnyű helyzetben: a szarvasmarhatartóknak is gondot okoz, hogy miként értékesíthető az élő marha. A kéknyelv-betegség miatti kiviteli tilalom különösen nehézzé tette az élő marha eladását. Grümann Csíki Alpár hidvégi állattenyésztő egyértelműen vallja: közösen – helyi, régiós szinten – kell eladni a szarvasmarhákat. Erre a célra felvásárló központokat kell létrehozni. Ha valaki egyénileg próbál eladni vágásra szánt szarvasmarhát, a felvásárlók, vágóhidak kilogrammonkénti 4–5 lejes árat ajánlanak. Ha viszont több, 20–25 ugyanazon fajtájú, egyforma súlyú, minőségű állatot ajánlanak eladásra, az ár változik, még a mostani nehéz időszakban is eléri a hét lejt. A kéknyelv-betegség miatti élőállatexport-tilalom okozta nehézségeket is lehet könnyíteni a közös felvásárlási pontok igénybevételével. Itt hizlalhatók 500–600 kilogrammosra a szarvasmarhák, ennél a súlynál a vágóhídi értékesítés sokkal könnyebb – magyarázta. Háromszéken ilyen kezdeményezésen dolgozik a Zágoni Gazdák Egyesülete. Az AgroSic pályázati lehetőségeit kihasználva korszerű istállót építenek, amely hizlaldaként, felvásárló központként is működhet tavasztól, segítséget nyújtva a gazdáknak a jószág értékesítésében.
Eladásra szövetkezve
– A burgonya különösen fontos szerepet játszik a háromszéki gazdák életében. Az idei termés mennyiségileg elfogadható, de előállításához a megszokottnál sokkal több munka, befektetés kellett. Az értékesítés további fejtörést okoz a termelőknek. Európai szinten jó a burgonyatermés, ám ha az áru nem egységes, jó minőségű, valóban nehezen adható el – véli Bartha János farmer. A jó termést tükrözi az eladási ár is. Tavaly a nagyáruházak 1,10–1,20 le­jért vásárolták a burgonyát, most csak 0,55-ért. A tavalyi bevétel eléréséhez két és félszer több burgonyát kell megmozgatni – értékelte.
A kisgazdáknak nincs anyagi lehetőségük az előírt technológia betartására, a vetőgumó megválasztásától a betakarításig, eladásig. Viszont az üzletekben, a piaci asztalokon a minőségi, formás, hibátlan burgonyát keresik a vevők.
A gyenge minőség miatt sokan áron alul kényszerülnek eladni a megtermelt burgonyát. Ezzel egyfajta egészségtelen konkurencia alakul ki a gazdák között. Egymást ássák el a termelők, és ezt csak értékesítési szövetkezetek létrehozásával lehet kiküszöbölni. A gazdák összefogásában, az egységes termelésben, a közös értékesítésben rejlik az eladás titka – hangsúlyozta Bartha. Indoklásként saját példáját hozta fel. Az ömlesztett burgonyát 0,35 lejben viszik a kereskedők. A mosott, 2,5, 5 vagy 10 kilogrammos zsákokba csomagolt krumpli kilójáért akár egy lejt is adnak. Az áru előkészítésével sok a munka, a kiadás is, de az eredmény önmagáért beszél – osztotta meg tapasztalatát. Minden nehézség ellenére a gazdák egyik évről a másikra nem vehetik ki a vetésforgóból a burgonyát. Már csak azért sem, mert a burgonyatermesztés technológiája által megkívánt gépsorok, felszerelések, erőgépek beszerzése sok pénzt emésztett fel, ezeket nem lehet egyik napról a másikra félretenni, újabbakat beszerezni egy más kultúra érdekében. Ha 20 százalék a nyereség a burgonya termesztése után, az már jó, van, amiből elkezdeni az újabb mezőgazdasági évet – tette hozzá.
Javában zajlik a kukorica betakarítása is, Bartha János érdekes véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban is. A jelenleg érvényes 0,45 lej/kilogrammos ár éppen csak fedezi a kiadásokat. Viszont nem lehet mellőzni a tengerit, nagy szükség van rá a vetésforgóban, kiemelten hasznos a gyomok irtásában – mondta.
Úgy véli, idén a legnagyobb jövedelmet a repce hozta. Egy hektár repcés létesítéséhez 3 ezer lejes befektetés szükséges, elérhető a 4 ezer kilogrammos termés, az értékesítési ár 1,3 lej körül mozog. És ami a legfontosabb: a vásárlók előre szerződnek a repcére, a parcellák végéről veszik át a magot, két napon belül ki is fizetik.