A határozattervezetek zömét egyhangú szavazattal, hozzászólások nélkül fogadták el. Valamennyi megkapta a zöld fényt a bizottsági üléseken. Jóváhagyták többek között a megye és a megyei érdekeltségű közintézmények idei költségvetésének kiigazítását, a megyei önkormányzat szakapparátusa, valamint az alárendelt közintézmények szervezeti felépítését és tisztségjegyzékét.
  A különfélék napirendi pontnál Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt képviselője arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy a Gábor Áron által elkezdett küzdelem nem ért véget, az 1918-ban Gyulafehérváron hozott határozatok egy része nem valósult meg, a mindenkori román hatalom azóta sem tartotta tiszteletben azokat, főleg ami az autonómiára vonatkozik, ezért felkért minden jelenlevőt, vegyen részt szombaton 13 órakor a prefektúra előtti nagygyűlésen. Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke, a szombati nagygyűlés főszervezője feltette a kérdést: hol van ma, huszonöt évvel a rendszerváltás után Gábor Áron bátorsága? Hol vannak ebben a teremben a székely szimbólumok? Használjuk nyelvünket, jelképeinket, mivel azzal nem valakik ellen cselekszünk, mi csupán a jogainkat kérjük a magyar jövő érdekében – hangsúlyozta az MPP frakcióvezetője, aki arra kérte a másik két magyar pártot, hogy fogjanak össze szombaton is, és mutassák meg közösen, mit akarnak, mert ha nem lesz ott mindhárom magyar párt, csorbul az ügy.
A tanácsülést követően a megyei és a berecki tanács tagjai, a magyar pártok és civil szervezetek helyi képviselői, a két magyarországi testvérközség vezetői, a berecki Comenius és a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakképző Líceum küldöttei, valamint a helybeliek a Gábor Áron-szoborhoz vonultak, ahol a kegyelet virágait helyezték el az ágyúöntő hős egész alakos szobrának talapzatára. A Háromszék Tánc­együttes Gábor Áron-táncdrámájának bemutatása a nagyterem fűtetlensége miatt elmaradt.
Tegnap, Gábor Áron születésének 200. évfordulóján lezárult a március óta zajló Gábor Áron Emlékév.