Világviszonylatban Románia a tizedik helyen áll a borfogyasztás tekintetében: az ország polgárai évi 24 liter bort isznak átlagosan, felét, mint a franciák.
A 24 literes átlagfogyasztás a kereskedelemben eladott borok összesítéséből született, de köztudott, hogy a szeszes italok piacán – így a bornál is – igen erős a feketekereskedelem, az italok adókikerüléssel kerülnek forgalomba. Az Ipsos Research nemrég közzétett felmérése szerint a palackozott borok a fogyasztás alig 33 százalékát teszik ki, a háztáji – adómentes – bor viszont 55 százalékkal dominál. Rossz hír, hogy az eladott borok csupán 15 százaléka átlagon felüli minőségű, a felső kategóriás, prémium borok fogyasztása alig éri el az 5 százalékot.
A hazai fogyasztás szükségletét messze meghaladja az ország bortermelő kapacitása, így jelentős exportról is beszélhetünk. A fő célországok között van az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Németország, Kína, Japán, Izrael, Lengyelország.
Az export mellett jelentős mennyiségű bort importálunk, átlagon felüli minőségben, többek között Magyarországról. A magyar borok Székelyföldön is kedveltek, így nem véletlen, hogy az utóbbi időben több borszaküzlet is nyílt a megyében. Legutóbb Sepsiszentgyörgyön, a központi piac bejáratával szemben a borszalon. Román–magyar vegyes cég működteti, a vállalkozás hazai partnerével, Fazakas Péterrel beszélgettünk a borpiac alakulásáról.
Ötlettől a megvalósításig
A borüzlet nyitásának ötlete barátja – mostani üzlettársa, Jantsek Gábor – feleségétől származott. Igaz, ő már régebbről érdeklődött a borok világa iránt, főként a saját fogyasztás okán – mondta viccesen Fazakas Péter. Rizikót jelentett a borüzlet nyitása, ezért kezdő lépésként felmérték, milyen borokat is fogyasztanak szívesen a háromszékiek, sepsiszentgyörgyiek. Igény van az átlagon felüli minőségű borokra, vörösre, fehérre egyaránt, főként a száraz fajtákból – derült ki kutatásukból.
Ehhez igazodik a borüzlet ajánlata is. Tízliteres dobozokba csomagolt ömlesztett bort, palackozott bort, fehéret, vöröset, rozét lehet választani az üzletben. Különlegességet is, például hatputtonyos aszút.
A borok mind Magyarországról származnak, elismert borvidékek termékei: Szekszárd, Tokaj, Balatonfelvidék, Csopak környékéről érkeznek Sepsiszentgyörgyre. Nem véletlen a származás, Fazakas szerint itt volt ismeretségük, nem utolsósorban ezeket a borokat már kipróbálták, az évente megrendezett huszárbálon is jól beváltak. Csak termelőktől, elismert borpincékből vásárolnak.
A minőséget jelzi, hogy a palackok címkéjén nincs szavatossági idő, a bor minőségét korlátlan ideig megőrzi, sőt, az idő teltével egyre jobb. Az üzletben kapható borok ára a minőséghez igazodik, az átlagnál magasabb árfekvésű. Ez azonban nem zavarja a klienseket, szívesen megfizetik a minőséget. A vásárlói kör vegyes, és egyáltalán nem jellemző, hogy csak a tehetősebbek térnének be a boltba. Visszatérő vendégekről van szó, sok köztük az idősebb, nyugdíjas személy. A borok minősége csalogatja vissza őket, számukra fontos, hogy ebéd után egy pohár finom bort igyanak meg – jegyezte meg az üzlettulajdonos.
Alakulóban a borkereskedelem
Magyarországon jelentős üzletág a borkereskedelem, viszont itthon még gyerekcipőben jár. Bár alakulóban a borkultúra, az emberek többsége még mindig a mennyiséget értékeli, nem érik be kevesebb, de jó minőségű borral – jegyezte meg.
A borüzletben van jövő, annak ellenére is, hogy az ágazatban igen magas a feketekereskedelem részesedése – jelentette ki Fazakas. A minőségi borok fogyasztása emelkedő irányt mutat, habár a környéken nem lehet nagyobb mennyiséget eladni a magyar borokból. A vendéglők a nagyobb árréshez ragaszkodnak, nekik fontos, hogy a lehető legalacsonyabb áron vegyék meg a bort. Épp ezért tervezi, hogy az új évben Brassóban nyit üzletet. Ugyanakkor a választékot is bővítik, hamarosan az egri, soproni pincékből is érkezik bor az üzletbe – vázolta a közeljövő terveit Fazakas Péter.
Arra kértük, magyarázza meg, hogyan kell értelmezni az aszúborok „puttonyos” mértékegységét.
Az aszúszemeket szemenként, kézzel kicsipegetik az aszúsodott fürtből. Régen faputtonyokba gyűjtötték, összezúzták, majd egy kádban elegyítették 136,6 liter azonos évjáratú musttal vagy borral, 1–1,5 napig áztatták, hogy kioldódjon az aszúszem cukor-, sav- és íztartalma, majd az úgynevezett aszútésztát kipréselték, és a mustot hordókba töltötték, hogy kierjedjen. Egy gönci hordó űrtartalma 136,6 liter. Az aszú annyi puttonyos, ahány puttony aszút áztatnak egy gönci hordó borban, lehet 3, 4, 5, 6 puttonyos. A most érvényben lévő magyar bortörvény előtt az aszúborokat minimum addig kellett érlelni, ahány puttonyos volt, így azok 3–6 év késéssel kerültek forgalomba – osztotta meg a szakember.
