Kovászna megye állattenyésztésében fontos helyet foglalnak el a juhtenyésztők. Örvendetes hír, hogy a megye juhállománya 90 ezerről 160 ezerre nőtt. Ennek ellenére a juhtenyésztés hanyatlásáról lehet beszélni, hiszen folyamatosan csökken a bárány, a gyapjú ára, ami nehéz helyzetbe hozza a juhtartókat – nyilatkozta a Falu világa televíziós műsorban a sepsiszentgyörgyi Simon György, a megye egyik legnagyobb juhtenyésztő gazdája.
A bárány ára élősúlyban a kilogrammonkénti 12 lejről hat lejre csökkent, ez súlyos gondot jelent – mondotta. A gyapjú egykor a juhok teleltetésének minden költségét fedezte, most az egy juhról lenyírt gyapjú értékéből a nyírás költségét sem lehet kifizetni – taglalta ugyanakkor az egyik legnagyobb nehézséget Sorin Popica kovásznai juhtenyésztő, aki egy kovásznai gyapjúfeldolgozónak adja el a gyapjút. Legtöbb 3 lejt fizettek, az előny, hogy nyíráskor azonnal értékesítheti, nincsenek gondok a tárolással. Hogy ne legyen veszteséges a juhok nyírása, saját erővel oldják meg ezt a feladatot. A tej értékesítése ugyancsak gondot jelent. Hiányzik a kézi fejést alaposan ismerő szakképzett személyzet, ugyanis a megye juhállományának jellegéből eredően itt nem használható a gépi fejés. A juhtejet főként sajtok előállítására fordítják a juhtenyésztők, a terméket mindenki saját lehetősége szerint értékesíti. A Kovászna megyében termelt juhsajtot és -túrót az egész országban ismerik. A Popica-farmon többféle elismert hagyományos terméket is előállítanak, ezek egy részét az új előírások szerint újraminősítik – sorolta a nagygazda.
Kovászna megyében a rozsdás pofájú cigája a legelterjedtebb, az őshonos fajták közül a curkána, de az importjuhok is terjednek, például a húshasznú suffolk. A rozsdás pofájú cigája, melyről azt tartják, hogy félvad fajta, a megye adottságainak a legmegfelelőbb. Átlagos a tejhozama, vegyes hasznosítású, ellenáll a betegségeknek – számolt be Popica.
A Kovásznai Megyei Juhtenyésztők Egyesülete három éve vezette be a juhok teljesítmény-ellenőrzését. Hozzá szeretnének járulni a cigája fajtanemesítéséhez, egyik céljuk az anyajuhok kinevelése. A berbécseket saját állományuk javításához egymás közt cserélhetik a gazdák. A nemesítéssel jobb növekedésű bárányok állíthatók elő, ezek könnyebben értékesíthetők. A juhtenyésztők úgy értékelik, eljön a pillanat, amikor a tiszta fajtákra többlettámogatást igényelhetnek, ez több bevételi forrást jelenthet a farmereknek, ezért is fontos a nemesítés – húzta alá Simon György.
A juhok fajtanemesítésében a Kovásznai Megyei Fajtanemesítési és Szaporodásbiológiai Igazgatóság is szerepet vállal. Vezetője, Nicolae Radocea elmondta, segíteni tudják a szaporításra szolgáló egyedeket vásárló, illetve eladó gazdákat is. A megyében két elit juhfarm van, egyik rozsdás pofájú cigája, másik suffolk szaporítására alkalmas berbécseket nevel. Évente több mint kétszáz, eredeti bizonylattal rendelkező berbécs áll az érdeklődők rendelkezésére. A juhtenyésztés jövője tekintetében az irányított párosításra kell fektetni a hangsúlyt, az agrártárca is egyre inkább a genetikai fejlődésre, a törzskönyvezésre alapozza a többlettámogatásokat. E többletnek arra kell sarkallnia a gazdákat, hogy új szemlélettel forduljanak a fajtanemesítés felé – hangsúlyozta Radocea.
