Ezer okom van erre nékem.
Van százezer okom.
A Te kezeden a kék-lila erezet
egy század történelme immár.
Évszázadnyi emlékezet.
Kilencvenhét éves kezedet én megcsókolom,
de nem zengek himnuszt felsőfokon.
Te megmosolyognál, feddőn, tudom.
De szólnom kell szemedről, miben a jóság
fényei egy család, egy ország,
a nemzet gondjait visszaszórják,
mert Te már mindenkinél jobban tudod:
ki bajtól, keservtől nem futott,
az érti csak a Holnapot.
Kilencvenhét éves kezedet én megcsókolom,
mert utolszor csak erre hajthatom
fáradó, szikkadó homlokom.
