A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása az utóbbi időben felerősödött magyarellenesség legdurvább megnyilvánulásainak egyike, ami olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indíthat el, amelyek törést okozhatnak a magyar oktatásban és még inkább kiemelik a magyar közösség hátrányos helyzetét – szögezi le a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöksége a december 13-án a szovátai Teleki Oktatási Központban megfogalmazott állásfoglalásában.
Az RMPSZ többek között hangsúlyozza, hogy a református egyházközösség szervezésében már a XVI. században indult református oktatás Sepsiszentgyörgyön. A Háromszéken létesítendő református középiskola eszméje a XIX. század közepén merült fel, és 1859. szeptember elsején meg is nyílt az intézet a református egyházhoz tartozó épületekben. Kiemelik, hogy mindhárom alapító szerepel az iskola nevében, a református egyház, gróf Mikó Imre és Háromszék népe, akiknek köszönhetően a XIX. század végén felépült a kollégium főtéri épületegyüttese.
A szervezet elnöksége leszögezi, „a református egyház szerepe meghatározó volt nem csupán az iskola alapításában és építésében, de működtetésében is, olyan kiváló embereket adva a magyar nemzetnek, mint Gyárfás Jenő, Varga-Nándor Lajos képzőművész, Szakács Andor, Kiss Manyi, Bihari József színművész, Bartók György, Nagy Károly, Makkai Sándor református püspök, Nagy György, Vékás Domokos politikus, Erdélyi Lajos, Izsák József irodalomtörténész, dr. Székely Zoltán, dr. László Ferenc régész, dr. Kós Károly néprajzkutató, Domokos Géza, Beke György író és sokan mások”, továbbá hangsúlyozzák: ez az iskola jelenleg is az erdélyi magyar értelmiség utánpótlásának kiapadhatatlan forrását jelenti, éppen ezért az egész magyar közösség számára hátrányos, ha a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítana el, amelyek törést okoznának a magyar oktatásban.
