Terrorizmussal vádolják az RMDSZ-t

2014. december 18., csütörtök, Közélet

Terrorizmus gyanúja miatt vizsgálódik a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság olyan nyilatkozatok ügyében, amelyek az RMDSZ kisparlamentjének szombati ülésén hangzottak el – közölte tegnap a vádhatóság.

Kelemen Hunor szerint a Szövetségi Képviselők Ta­nácskozásán elhangzott politikai nyilatkozatok nem jelentenek veszélyt Romániára, Kovács Péter főtitkár pedig elképzelhetetlennek és megengedhetetlennek nevezte, hogy sorozatosan magyarellenes támadások érjék közösségünket. A román sajtó szerint az ügyészség Antal Árpád felszólalása miatt indított viszgálatot, Sepsiszentgyörgy polgármestere azonban fenntartja kijelentését – abban a formában, ahogyan elmondta, és nem úgy, ahogyan fordításban és megcsonkítva megjelent a sajtóban.
Az RMDSZ a sajtóból értesült arról, hogy a Szervezett Bűnözés és Ter­rorizmus Elleni Igazgatóság kivizsgálást indított a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati ülésén elhangzottak miatt. A törvény, amelyre hivatkoznak, a terrorizmus megelőzésére vonatkozik. ,,2014-ben elképzelhetetlen és megengedhetetlen, hogy sorozatosan magyarellenes támadások érjék a magyar közösséget, legyen az a háromszéki és a Maros megyei prefektus intézkedése vagy ez a mostani ügy” – nyilatkozta Kovács Péter. Az RMDSZ főtitkára szerint kétségbeejtő, hogy valakit a nyilvánosan elmondott álláspontja miatt terrorizmus gyanújával vádoljanak, főként azért, mert ez a vélemény egy olyan testületi ülésen hangzott el, ahol mindig is betartották a demokrácia szabályait. ,,A szövetség huszonöt év alatt a politikai színtéren minden egyes alkalommal a párbeszédet választotta, olyan körülmények között is, hogy Románia határain túl ebben az időben nem minden esetben ez történt” – szögezte le Kovács Péter.
Kelemen Hunor szerint, ha az ügyészség az SZKT-n mondott beszédekre gondol, akkor nem érti az egészet, hiszen ott politikai nyilatkozatok hangzottak el. Hozzátette: ezek nem jelentenek veszélyt Romániára, és nem hangzott el semmi olyan, amit az elmúlt huszonöt évben már ne mondtak volna el. Arra a kérdésre, hogy lát-e összefüggést az RMDSZ-nek a kormányból való kilépése és a mostani vizsgálat között, Kelemen Hunor leszögezte: nem keres ilyen összefüggéseket, mert nem rendelkezik olyan információkkal és bizonyítékokkal, amelyek megengedhetnék számára, hogy ilyen feltételezésbe bocsátkozzon.


„Hivatalos” fordítás
A román sajtó úgy tudja, hogy Antal Árpád nyilatkozata ügyében indult az eljárás. De éppen a román sajtó volt az, amelyik Antal Árpádnak az SZKT-n elhangzott felszólalását – bár úgy írták, a hivatalos fordítást idézik – megcsonkítva és részint átírva közölte. Antal Árpád az SZKT-n azt mondta: „Végül pedig Frunda tanácsos úrnak szeretném mondani, hogy kérje meg a főnökét, a miniszterelnök urat: utasítsa helytartóját, hogy ne provokálja az erdélyi magyarokat. Mert az, amit Kovászna megye prefektusa tesz, az minősíti a miniszterelnök urat is, és hacsak valakinek nem az az érdeke, hogy a románok és a magyarok Sepsiszentgyörgyön, Három­széken, Székelyföldön valahol esetleg megint olyan helyzetbe kerüljenek, mint Marosvásárhelyen ’90-ben, akkor minimális tiszteletet nyújtsanak irányunkban!” Ehhez képest az SZKT-ról közölt hírszolgálati tudósításban, melyet aztán átvett az egész román sajtó, ennyi állt: „Megkérem Frunda urat, kérje meg főnökét, Románia miniszterelnökét, okítsa ki a Kovászna megyei prefektust, hogy hagyja békén a magyarokat. Amit a prefektusok tesznek, az őt is minősíti. (...) Különben Székelyföldön megtörténhet az, ami megtörtént Marosvásárhelyen 1990-ben.”


Provokálnak minket
Épp ideje volt a forradalom után huszonöt évvel terroristákat keresni és találni ebben az országban – jegyezte meg keserűen Antal Árpád polgármester tegnap, hozzáfűzve: úgy tűnik, huszonöt év után mi, magyarok vagyunk a terroristák. A sepsiszentgyörgyi himnuszéneklésen részt vevő polgármester a sajtó érdeklődésére nyilatkozva kifejtette: ha nem lenne tragikus, akkor valószínűleg nevetnénk azon, hogy a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyosztály eljárást indított az SZKT marosvásárhelyi ülése kapcsán – egyelőre nem tudni, miért. „Az zavarja őket, hogy elénekeltük a himnuszt, vagy az, amit mondtunk? Fenntartom, amit az SZKT-n mondtam: minket, magyarokat provokálnak, és bízom abban, senkinek nem érdeke, hogy a marosvásárhelyi eseményekhez hasonlók történjenek valahol Székely­földön. Nyilvánvaló, ez csak azoknak lehet érdeke, akik minket provokálnak. ’90-ben sem a mi érdekünk volt, hanem mások érdeke, hogy interetnikus konfliktus legyen Marosvásárhelyen” – szögezte le az elöljáró. (farcádi)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-12-18: Nemzet-nemzetiség - Ferencz Csaba:

Intonálunk vagy énekelünk? (Tollraforgó)

Olyan zenei, de a beszédtechnikában is használt műszót – intonálás – tett ismertté a prefektus, amiért a zenészek, a szép beszéd művelésével foglalkozó szakemberek hálásak lehetnek neki. Mert a minapi magyarázkodása folytán bizonyára sokan rákerestek erre az idegen eredetű szóra: mi is a különbség az éneklés és az intonálás között.
2014-12-18: Közélet - :

Brüsszeltől kérnek jogorvoslatot (Mikó-ügy)

Levelet intézett Winkler Gyula és Sógor Csaba az Európai Bizottsághoz a sepsiszentgyörgyi Székely Mi­kó Kollégium ügyében született ítélettel kapcsolatban. A Frans Timmermans első alelnöknek, a minőségi jogalkotás, intézményközi kapcsolatok, jogállamiság és az Alap­jogi Charta biztosának, valamint Vĕra Jourová­nak, a jog­érvényesülés, fogyasztópolitika és nemek kö­zötti esélyegyenlőség biztosának címzett levélben az RMDSZ EP-képviselői arra kérik az Európai Bizottságot, hogy találja meg azt az eszközt, amelynek révén jóvátehető a Romániában született ítélet.