Pályafutásának tizenötötödik évfordulóját ünnepelte a kovásznai születésű Zorkóczi Zenóbia előadóművész. A jubileumot egynapos eseménysorozattal tették emlékezetessé. Ez alkalommal az elmúlt hétvégén az árkosi Szentkereszty-kastélyban művészetet kedvelő – és ami még fontosabb: értő – közönség, baráti társaság körében Ady-összeállítását mutatta be. A nagy odafigyelést igénylő produkció végén még mindig volt rá ereje, hogy válaszoljon kérdéseinkre.
– Miért választottad az egyéni előadó-művészi karriert?
– Választottam? Vagy ő választott engem? Nem is tudom. Talán Isten is így akarta. Így alakult. Igaz, már főiskolás koromban érdekelt a művészi szabadság, az egyéni előadói pálya lehetősége, ezért is indítottam önálló műsorral, de akkor még nem sejtettem, hogy pont ez lesz belőle. Most viszont már tudom, hogy megtaláltam a nekem való munkát, helyet, életet.
– Honnan a gyermekelőadások iránti vonzalmad?
– Emberi dolgokkal foglalkozom, s ebben benne van a gyermek is. Ott kezdődik minden. Ha valamit nem értek, mindig visszamegyek a gyermekkorba, akár magamról, akár egy szerepről van szó. Másik: a gyermekek szórakoztatóak. Van humorérzékük. Lehet velük játszani, és nem unalmasak. Kíváncsiak, nyitottak, így ők igazi partnerek egy előadásban. Lelkesek is. Képesek szeretetüket úgy kifejezni, hogy előadás után kirajzanak az udvarra, és buzgón virágot szednek vagy ötvenen, vezényszó nélkül. Vagy gyógynövényt, hogy meggyógyítsák a torkom.
– Melyik volt az elmúlt tizenöt év legnehezebb pillanata?
– A válásom, ami sajnos nem egy pillanat volt, hanem hét év, hét nehéz esztendő. No, de ennek ellenére dolgozni kellett, sőt, emiatt még többet. De mindenből tanul az ember, és művészi szempontból még ezt is a javamra tudtam fordítani.
– És a legszebb?
– A legszebb a gyermekem születése és napi jelenléte. Ebből táplálkozom, ez ad erőt a továbblépéshez. Szépségeket egyébként mindennap látok, mert nyitott rá a szemem, szívem. Csodálatos emberek vesznek körül, és így boldogság élni.
– Miért az Ady-összeállítást adtad elő évfordulód ünnepén?
– Igazából mindeniket újrajátszottam volna. De így is nehéz volt a jubileum megszervezése, főleg a könyvkiadás miatt. Ezért úgy döntöttem, hogy délelőtt egy gyermek-, délután egy felnőtteknek szóló műsort mutatok be. Barátaim nagy része, aki eljött az ünnepélyre, nem látta az Ady-előadásomat. Ezért esett erre a műsorra a választásom.
– További terveid a harmincéves évfordulóig?
– Nem szoktam tervezni, inkább csak vágyakozni dolgok iránt. Dolgozni viszont igen. Rengeteget. Szeretném, ha kis családom egészséges lenne, mert akkor jól és sokat tudnék dolgozni. Talán ezt kérném az Angyaltól is...
