Oroszország kenyértörésig vitte kapcsolatait a Nyugattal

2014. december 31., szerda, Kitekintő

A Krím félsziget egyoldalú elcsatolása és a délkelet-ukrajnai szakadár törekvések támogatása árán Oroszország idén kenyértörésig, a hidegháborúra emlékeztető szembenállásig vitte kapcsolatait a Nyugattal. A közvélemény-kutatások szerint az orosz hatalom társadalmi támogatottságát és a lakosság hazafias lelkesedését látszólag nem törték meg sem a nyugati szankciók, sem Oroszország külföldi megítélésének romlása. A rubel december közepén tapaszalt mélyrepülése azonban az országon belül megkérdőjelezte az orosz vezetés politikájának helyességét. 
 

A kijevi főtéren tavaly november végén kirobbant hatalomellenes tüntetések, az Euromajdan hatására a Kreml januárban többfrontos diplomáciai és a propagandaháborút nyitott a szomszédos ország feletti befolyásának megtartásáért, egyszersmind az Európai Unió s legfőképpen a NATO Oroszország határaihoz való közeledése ellen. 
A Kreml ez év elején is minden erejét arra összpontosította, hogy Janukovicsot és a mögötte álló erőket hatalmon tartsa. Miután az ukrán parlament menesztette az államfőt – aki Oroszországba menekült –, Moszkva az ukrajnai hatalomváltást államcsínynek, az uralomra került erőt juntának, az ebben részt vevő radikális nacionalista csoportokat fasisztáknak minősítette. Az orosz parlament felsőháza március 1-jén rendkívüli ülésén felhatalmazta Vlagyimir Putyin államfőt, hogy orosz állampolgárok védelmére szükség esetén  fegyveres erőket vethessen be külföldön.
Néhány nap leforgása alatt jelzés nélküli fegyveresek jelentek meg a Krím félszigeten, majd a terület parlamentje azzal az indoklással, hogy tart a „kijevi juntától”, népszavazást írt ki a terület Oroszországhoz csatlakozásáról. A referendum idején, mint azt áprilisban Vlagyimir Putyin is elismerte, orosz fegyveresek biztosították a szavazás rendjét. Moszkva ezt követően a látszólag tőle független délkelet-ukrajnai szakadár törekvések mellé állt, ezzel nyomás alatt tartva az új ukrán hatalmat. Moszkvában azt is tagadták, hogy fegyverekkel látnák el a szakadárokat, s hogy az oroszoknak közük lett volna a malajziai utasszállító júliusi katasztrófájához. Elemzők úgy vélik, mivel sem a szakadároknak, sem Kijevnek nem sikerült elérnie a célját, a régióban a konfliktus tartós befagyására lehet számítani.
A Nyugat, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Államok egyre bővülő és egyre súlyosabb politikai és gazdasági büntetőintézkedésekkel próbálta megfékezni Moszkvát. Erre az orosz vezetés látszólagos nyugalommal és ellenszankciókkal reagált, a társadalom többségét pedig maga mellé állította. Az ellenzék gyengén és hatástalanul fejezte ki ellenvéleményét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2014-12-31: Kitekintő - :

Függetlenedési mozgalmak Európában

A skót függetlenség ügyének átmeneti bukásával, valamint a katalán akarat kvázi sárba tiprásával 2014 akár a nemzetközi szabadságmozgalmak teljes kudarcát is jelenthetné. A valódi helyzet azonban ennek épp az ellenkezője: a függetlenségi törekvések sikere az idei év egyik elvitathatatlan eredménye.
 
2014-12-31: Nemzet-nemzetiség - :

Laurenţiu Ghilincea: Ha nem ismerjük Erdélyt (Miként lesz román–magyar megbékélés)

Telivér „regáti” vagyok. Több nemzedék óta argeşi. A déli, „balkáni” hagyományba születtem bele, és abban nevelkedtem, annak minden jó és rossz oldalával.