A parlamentnek is jóvá kell hagynia, ha képviselő vagy szenátor ellen indít bűnügyi vizsgálatot a Legfelsőbb Bíróság melletti ügyészség — erről döntött tegnap az alkotmánybíróság. Traian Băsescu államfő február 16-án hagyta jóvá a bűnvádi eljárás beindítását nyolc egykori és jelenlegi miniszter ellen.
Adrian Năstase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, Paul Păcuraru, Victor Babiuc és Traian Decebal Remeş korrupciós ügyeit vizsgálja az ügyészség, de előbb a képviselőház, majd a szenátus elnöke jelezte, azok esetében, akik választott honatyák, a parlamentnek is jóvá kell hagynia az eljárást. Az alkotmánybíróság helyt adott a felvetésnek, így Năstase, Mitrea, Păcuraru és Şereş esetében szükség lesz a képviselőház, illetve a szenátus szavazatára is.
Átadják az elnökséget
Az RMDSZ lemond a Nemzeti Liberális Párt javára a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről — jelentette be Fekete-Szabó András, a szövetség szenátori frakciójának alelnöke. A bizottság következő elnökét ma választják meg, és bizottsági források szerint erre legnagyobb esélye Norica Nicolai liberális szenátornőnek van. Eckstein-Kovács Péter múlt héten mondott le az elnökségről arra hivatkozva, hogy nem kapta meg a szükséges támogatást az RMDSZ részéről. Lemondását a feddhetetlenségi törvény vitája váltotta ki: azt szerette volna, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálói akkor kezdeményezhetnek eljárást egy közméltóság ellen, ha indokolatlan vagyonrészre bukkannak, míg Frunda György és az RMDSZ-szenátorok kétharmada azt támogatta, ha a vizsgálók előbb be tudják bizonyítani, hogy a vizsgált személy törvénytelenül szerezte a vagyonát, és csak utána kerül sor a konkrét bűnvádi eljárásra. A bizottság végül az első variánst fogadta el.
Akkreditálták a Sapientia első szakát
Akkreditálta a felsőoktatási minőség-ellenőrző hivatal a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát — közölte tegnap Dávid László, a magyar állami költségvetésből működtetett magányegyetem rektora. Az eddig csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka most elsőként nyerte el a végleges jóváhagyást. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához.
Nyilatkozat az önkormányzatok egyesüléséről
Természetes a Székelyföld területi autonómiatörekvése — egyebek mellett ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ-nek a Temes megyei Zsombolyán tartott regionális konferenciáján részt vevő önkormányzati képviselők fogadtak el. A dokumentum leszögezi: „a racionális, illetve a fenntartható fejlődés biztosítására az RMDSZ regionális önkormányzati konferenciája elsődleges feladatának tekinti a székelyföldi, a partiumi és a szórványvidékek önkormányzatainak egyesülését". Az RMDSZ ugyanakkor támogatja a helyi önkormányzatok bármely társulási formáját, illetve a közösségi fejlesztési egyesületek létrehozását, valamint a korszerűsítést, az infrastruktúra-fejlesztés folytatását, felhasználva mind az európai uniós pénzalapokat, mind a román kormány támogatását.
Perelik Gozsdu vagyonát
Pert készül indítani a magyar állam ellen a romániai Gozsdu Alapítvány, amelynek vezetősége a román állam támogatását is meg akarja szerezni szándékához — jelentette be tegnap Laurenţiu Streza, Erdély ortodox metropolitája, a szebeni Gozsdu Alapítvány elnöke. Az alapítvány a XIX. század második felében Budapesten sikeres ügyvédként dolgozó Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) vagyonát követeli magának. Streza szerint a szebeni alapítvány néhány milliárd eurót szeretne visszaszerezni még akkor is, ha a Budapest központjában található nyolc ingatlant már eladta a magyar állam. Streza utalt a román—magyar Gozsdu Közalapítványra is, amelynek működtetéséhez a román és a magyar állam kétszázezer-kétszázezer euróval járult volna hozzá. Szerinte ez nevetséges összeg a Gozsdu-vagyon valós értékéhez képest. A közalapítvány létrehozásáról a 2005-ös román—magyar kormányülésen döntöttek. A magyar Országgyűlés már 2005 novemberében elfogadta a megállapodást, a bukaresti törvényhozó testület azonban a múlt héten elutasította a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló megállapodást.