Adrian Năstase, Miron Mitrea, Tudor Chiuariu, Nagy Zsolt, Codruţ Şereş, Paul Păcuraru, Victor Babiuc és Traian Decebal Remeş korrupciós ügyeit vizsgálja az ügyészség, de előbb a képviselőház, majd a szenátus elnöke jelezte, azok esetében, akik választott honatyák, a parlamentnek is jóvá kell hagynia az eljárást. Az alkotmánybíróság helyt adott a felvetésnek, így Năstase, Mitrea, Păcuraru és Şereş esetében szükség lesz a képviselőház, illetve a szenátus szavazatára is.

Átadják az elnökséget

Az RMDSZ lemond a Nemzeti Liberális Párt javára a szenátus jogi bizottságának elnöki tisztségéről — jelentette be Fekete-Szabó András, a szövetség szenátori frakciójának alelnöke. A bizottság következő elnökét ma választják meg, és bizottsági források szerint erre legnagyobb esélye Norica Nicolai liberális szenátornőnek van. Eckstein-Kovács Péter múlt héten mondott le az elnökségről arra hivatkozva, hogy nem kapta meg a szükséges támogatást az RMDSZ részéről. Lemondását a feddhetetlenségi törvény vitája váltotta ki: azt szerette volna, ha a Feddhetetlenségi Ügynökség vizsgálói akkor kezdeményezhetnek eljárást egy közméltóság ellen, ha indokolatlan vagyonrészre bukkannak, míg Frunda György és az RMDSZ-szenátorok kétharmada azt támogatta, ha a vizsgálók előbb be tudják bizonyítani, hogy a vizsgált személy törvénytelenül szerezte a vagyonát, és csak utána kerül sor a konkrét bűnvádi eljárásra. A bizottság végül az első variánst fogadta el.

Akkreditálták a Sapientia első szakát

Akkreditálta a felsőoktatási minőség-ellenőrző hivatal a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) egyik szakát — közölte tegnap Dávid László, a magyar állami költségvetésből működtetett magányegyetem rektora. Az eddig csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkező intézmény marosvásárhelyi informatikai szaka most elsőként nyerte el a végleges jóváhagyást. Az intézmény három szak végleges akkreditációja után kérvényezheti az egész egyetem hivatalos állami elismerését, ami lehetővé teszi majd, hogy a román állam is hozzájáruljon a felsőoktatási intézmény finanszírozásához.

Nyilatkozat az önkormányzatok egyesüléséről

Természetes a Székelyföld területi autonómiatörekvése — egyebek mellett ez áll abban a nyilatkozatban, amelyet az RMDSZ-nek a Temes megyei Zsombolyán tartott regionális konferenciáján részt vevő önkormányzati képviselők fogadtak el. A dokumentum leszögezi: „a racionális, illetve a fenntartható fejlődés biztosítására az RMDSZ regionális önkormányzati konferenciája elsődleges feladatának tekinti a székelyföldi, a partiumi és a szórványvidékek önkormányzatainak egyesülését". Az RMDSZ ugyanakkor támogatja a helyi önkormányzatok bármely társulási formáját, illetve a közösségi fejlesztési egyesületek létrehozását, valamint a korszerűsítést, az infrastruktúra-fejlesztés folytatását, felhasználva mind az európai uniós pénzalapokat, mind a román kormány támogatását.

Perelik Gozsdu vagyonát

Pert készül indítani a magyar állam ellen a romániai Gozsdu Alapítvány, amelynek vezetősége a román állam támogatását is meg akarja szerezni szándékához — jelentette be tegnap Laurenţiu Streza, Erdély ortodox metropolitája, a szebeni Gozsdu Alapítvány elnöke. Az alapítvány a XIX. század második felében Budapesten sikeres ügyvédként dolgozó Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) vagyonát követeli magának. Streza szerint a szebeni alapítvány néhány milliárd eurót szeretne visszaszerezni még akkor is, ha a Budapest központjában található nyolc ingatlant már eladta a magyar állam. Streza utalt a román—magyar Gozsdu Közalapítványra is, amelynek működtetéséhez a román és a magyar állam kétszázezer-kétszázezer euróval járult volna hozzá. Szerinte ez nevetséges összeg a Gozsdu-vagyon valós értékéhez képest. A közalapítvány létrehozásáról a 2005-ös román—magyar kormányülésen döntöttek. A magyar Országgyűlés már 2005 novemberében elfogadta a megállapodást, a bukaresti törvényhozó testület azonban a múlt héten elutasította a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló megállapodást.