Nagyobb botrányok és incidensek nélkül fejeződött be a népszavazás. A közvélemény-kutató intézetek előrejelzései nem váltak be, a részvételi arány jóval magasabb volt. Főként az utolsó napokban nőtt meg — hogy miért, külön elemzést igényelne — a részvételi kedv, mely főként vidéken volt érzékelhető.
Abban, hogy az igenek száma mindhárom kérdésben meghaladta a nyolcvan százalékot, már nem volt nagy eltérés. Minden nagyobb közvélemény-kutató cég nagyjából ezt az eredményt jósolta meg. Mintegy versenyt futva a gyorsan pörgő eseményekkel, még a végeredmény közzététele előtti első nyilatkozatában a miniszterelnök bejelentette, hogy a népszavazás eredményét a kormány maga számára kötelezőnek tekinti, készen vannak már a törvényjavaslatok, melyeket hétfőn nyújtanak be a parlamentben, s melyek értelmében már április 1-jétől eltörlik a vizitdíjat s a kórházi napidíjat. * A nagy kérdés, hogy a rendszerben hogyan és miből pótolják majd a kiesést. Gyurcsány Ferenc második, már kihívóbb nyilatkozatában kifejtette, hogy a költségvetésnek nincs módjában és az általa vezetett kormánynak nem is áll szándékában pótolni a kiesést. A fideszes politikusok nyilatkozatai szerint a kormány ezáltal a szavazókat, saját állampolgárait bünteti. Navracsics Tibor frakcióvezető azt javasolta, hogy a Szerencsejáték Rt. bevételeit fordítsák a célra, ezt a kormányfő még vasárnap este élesen visszautasította. * Ami az aktivitást illeti, a nyugati megyékben magasabb volt, s önmagában az a tény, hogy több mint hárommillió ember szavazott igennel, a kormány politikáját is minősíti. Egyébként ennél nagyobb részvétel népszavazáson csak a rendszerváltás idején tartott, ún. négyigenes népszavazás idején volt. Ha az SZDSZ vezetői a körülbelül ötszázezer nem szavazatot a liberálisok sikerének értékelték, kétségtelen, hogy a több mint hárommillió igennel szavazó között sok szocialista szimpatizáns is található. * Hogy a díjak eltörlése mellett még milyen következményei lehetnek a népszavazásnak, kérdéses. Gyurcsány Ferenc egyértelműen úgy fogalmazott, hogy március 9. után természetesen március 10. következik, a kormány folytatja a reformokat, nem lép vissza, s neki például esze ágában sincs lemondani, mint ahogy ilyen értelemben nyilatkozott még a miniszterelnöknél is népszerűtlenebb Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is. * Kétségtelen, hogy Orbán Viktor nagy személyes sikere is az igenek elsöprő győzelme, hiszen ha eddig voltak is bizonyos hangok a Fideszben, amelyek megkérdőjelezték a vezér egyeduralmát, s a 2010-es választásokra máson gondolkodtak, most elnémultak. Egyértelmű, hogy a népszerűsége teljében lévő Fidesz a következő választásokon Orbán Viktor vezetésével indul. Kihívója nem lehet. Stratégiája — s ezt párttársai előtt meggyőzően bizonyította — ezúttal helyesnek bizonyult. Egyértelmű az is, hogy a népszavazás proteszt jellegű is volt, korlátok közé szorítva a kormány tevékenységét. S azt is bizonyította, hogy a reformdiktatúrát nem lehet folytatni, az emberek akarata ellenére nem lehet boldogítani vagy más megközelítésben sarcolni őket. * A népszerűtlen szocialista pártnak — melynek népszerűsége az emlegetett közvélemény-kutató intézetek tanúsága szerint hónapról hónapra nyomasztóan csökken — most alaposan át kell gondolnia stratégiáit. Politológusok szerint, ha eleve a 2010-es veszteségre rendezkednek be, megindul a harc a pozíciókért… * A hét vége hírei közül: romló egészségi állapotára hivatkozva lemondott Antal Attila, a BKV vezérigazgatója. Elemzők szerint távozása hátterében a beszerzési botrány áll. Kiderült, hogy fia annak a cégnek az alkalmazásában állt, amelytől a BKV megrendelte az új buszokat…
