– Lépjél be a körforgalomba, majd kanyarodj balra! Kifogástalan magyar kiejtéssel, tegező viszonyból, dallamos női hang „idegenvezetett” minket az égből, a frissen-méregdrágán kifizetett GPS-program hullámhosszán, miközben Szörcse-Tamásfalva felől bezötyögtünk szülővárosomba, a Penny Market elé.
A körforgalomból természetesen akkor már „hírmondónyi” kanyarulat sem maradt, de bal felől az égi sugallatra beajánlott útvonal sem volt már járható. A „Stefáán csel Máárééén” (így ejtik a helybeli magyarok) épp akkor ástak az erőgépek egy méter mélységig.
– Na, itt most merre visz a... végzet? – kérdezte a kormány mellől kolozsvári kolléganőm.
– Csak semmi pánik! Egy EU-munkálatba keveredtünk! – mondtam, és kitanácsoltam őt a közeli „református” körforgalomba, ahol ismét semmibe kellett vennünk a GPS-kisasszony útmutatását, mert ugyebár én – tősgyökeres kovásznai – mégiscsak jobban tudtam, hogy a Steiner-útkereszteződésnél épp aszfaltoztak, és hatalmas volt a balhé. Ideje talán tisztáznom, hogy egy szintén EU-finanszírozású kutatási program keretében mérőműszereket helyeztünk le itt-ott-amott, Orbaiszék falvaiban, Szörcsétől Kommandóig, Gelencétől Zágonig, de nem ez a lényeg. A kovásznai, európai normák szerint (?) átépülő főútról szólnék fogadatlan prókátorként.
Nos, azt olvashattuk a sajtóban, hogy az uniós útfelújítási és infrastruktúra-munkálatban nem szerepel a Penny előtti körforgalom visszaállítása, mert hamarabb készült el a terv (!), és csak azután épült meg a... „hurok”. Ezen érdemes elgondolkozni! Ha ez valóban igaz lenne, akkor megvádolhatnánk a kovásznai tanácsot felelőtlen közpénzkezeléssel, mert ugyebár olyasmire költöttek, amiről tudták, hogy rövidesen lebontásra lesz ítélve. Nehogy azt higgye valaki, hogy fel akarom jelenteni a városvezetést. Másként áll az igazság! A kovásznai Penny története ugyanis még a független polgármester idején kezdődött. Tél volt akkor is, korán sötétedett, amikor beállított a hivatalba két fiatalember mappával kezükben, ünnepélyesen kiöltözve (fehér ing + nyakkendő), ahogy az komoly üzletemberekhez illik. Magyar ajkú „gyerekek” voltak. Én azonnal távozni akartam, de kiderült: nem titkos a megbeszélés, sőt, egyenesen üdvös, ha tanácstag is jelen van. Ekkor hangzott el, hogy üzletláncuk áruházat szeretne építeni Kovásznán, már elvi megbeszéléseket is folytattak telek (és a rajta levő épület) megvásárlására, az utóbbit természetesen lebontanák. A Penny Market elé hatalmas parkolót szándékoznak kiképezni (saját területükön-költségükön!), de szeretnék, ha az útkereszteződésben kialakulhatna egy körforgalom is, mert az emeli az áruház „rangját”, városiasítja a környezetét. Kérésük csupán annyi volt, hogy a forgalmi hurok költségeit a város állja. Ez a javaslat tanács elé került, megszületett az elvi beleegyezés. Aztán örökösödési bonyodalmak miatt elhúzódott az adásvétel, emiatt a Penny megépítése és előtte a térség kialakítása már néhai Lőrincz Zsigmond polgármesteri mandátumában valósult meg. A körforgalom nagyobb járművekre nézve kissé szorosra sikerült, de virágokkal betelepítve, sötétben kivilágítva valóban gyönyörű volt, emelte a fürdőhely becsületét.
És miközben halad az EU-munkálat, egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs esély a Penny-hurok visszaállítására. Mi, kovásznaiak jóhiszemű, „buta” emberek vagyunk, nekünk egy ilyen „EU-prodzsekt” (vagy hogy a súlyba mondják) olyan magas, mint Mári néni rucájának... a szaxofon. Mi türelemmel viseljük a diurnális szenvedést városias előbbre lépés reményében! De íme: azt kell tapasztalnunk, hogy Kovásznánk egyetlen főúttestét közel két méterrel szűkebbre szabták, két TIR például már csak profi odafigyeléssel tud elhaladni egymás mellett, mert tükreik összeakadhatnak, meg fog szűnni a megállás/leparkolás lehetősége-biztonsága stb. Eközben a gyalogjárókat túlméretezték, mintha a budapesti Szent István körúton lennénk, nem a Ştefan cel Marén. Talán egyirányúsítani akarják Kovászna forgalmát, hogy „hórázzunk” naphosszat? De hiszen arra az „unalmas hosszúságban elnyúló” (Ignácz Rózsa) faluban nincs lehetőség. Egy kilométerrel fennebb, a Steiner-útkereszteződésnél is felszámolták a körforgalmat, de úgy, hogy a kört – matematikailag szólva – háromszögesítették. Most derül ki, hogy a hurok jobb volt! És ha arra gondolunk, hogy ettől a helytől a vajnafalvi Hősök teréig is felbontásra-újjáépítésre-szűkítésre vár az útszakasz, melyet 2008-ban félméteres alapozással, majd araszos aszfaltréteggel végre járhatóvá tettek (tehát „csóréseggű” Kovásznánkon a pénz, de a forgalom biztonsága sem számít), kiakad az elménk!
