Az új esztendőt illenék valami vidám, erőt adó irománnyal kezdeni. Olyannal, ami nem teherként nehezedik máris az ember vállára, ami nem nyomaszt már első perctől fogva, hanem jótékonyan megtrágyázza élet és fény után epedező tettcsíránkat. Bizonyára a trágya szó sem túlságosan ünnepi sokak számára, de aki valaha is látott istállót és életet termő, megművelt földet, az érti, miért beszélek e nem túl illatos melléktermékről ilyen méltató hangon. Nos, e kissé körülményesre sikeredett bevezető után lássuk a lényeget.
Az igazi örömet, mosolyt, vidámságot, boldogságot mindig komoly munka előzi meg. Ez mindennek az alapja. Ám az is igaz, hogy bár a munkát komolyan kell venni, ez nem jelenti azt, hogy komoran, bánatosan kell elvégezni. A végrehajtás lehet odafigyelő ugyan, de pozitív és jókedvű is ugyanakkor.
Amikor minap az újévi koncert utáni pohárköszöntőt mondtam, három dolgot emeltem ki legfontosabbként, mint életünk vezér-elve a mindennapokban: a hitet, az őszinteséget és a szeretetet. S mindezek azért is jutottak eszembe, mert nemrég szembetaláltam magam azzal a meglepő ténnyel, hogy 25 éve élek családommal Békésen. December lévén, a papírboltba ballagtam, hogy megvegyem soros határidőnaplómat, és ott döbbentem rá erre a szép, de tekintélyes számra. És elgondolkodtam, számot vetettem, s így jutottam el erre a fenti három alapértékre, annak reményében és hitében, hogy ha ezek mentén sikerült élnem, több emberrel tudtam megszerettetni, mint megutáltatni magam.
Amikor a hitről szóltam, egyáltalán nemcsak az istenhitre gondoltam – tisztelet és becsület, akik valóban hisznek –, hanem arra a kis mindennapi hitre, ami mindenkiben ott rejtőzik, hiszen anélkül, hogy hiszünk abban, amit csinálunk, semmi sem sikerülhetne. Mert a hit egyben bizalom, hűség, meggyőződés, azaz tulajdonképpen a remélt valóság maga. Tagadhatjuk, bevallhatjuk, de e vezérfogalom palántácskája mindenkiben ott él, csak hagyni kell előbújni.
Ennek a legjobb módja az őszinteség, melynek mindig az igazsággal kell kapcsolatosnak lennie, és ennek kell vezérelnie kommunikációnkat és cselekvésünket egyaránt. Az őszinteség irányította tett pedig mindig a hitünkön alapszik. A mai világ farkaséhes az őszinte szóra, hiszen szinte elszoktunk attól, hogy a szavak tényleg azt jelenthetik, aminek eredetileg szánták őket. Hogy nem a kétértelműség, a mögöttes gondolat, a rejtett politikai tartalom a lényeg, hanem minden az, ami. Nincs diplomáciai hazugságlexikon, amely megtanít az álcázás és csalás nyelvezetére, hanem csak egyenes magyar beszéd van, mely mindenki számára érthető. Közérthető.
A harmadik alapfogalom a szeretet. A szeretet tulajdonképpen pozitív energia, fluidum, mely ember és ember között közlekedik, mely embert köt össze emberrel. Megkönnyíti a kommunikációt mindannyiunk között, elősegítve a megértést és együtt értést, lehetővé téve emberi fajként való fennmaradásunkat. Már az ókori görögök ötféle formájáról beszéltek: családi, baráti, vendéglátói szeretetről, no meg a gyönyörűséges szerelemről s a teljes önfeladással járó istenszeretetről mint legmagasabb formáról. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy ha a szeretet erejében való hit vezet el az őszinte cselekvéshez, akkor van jövőnk, van értelme életünknek, és akkor B. ú. é. k.!
