Természetesen mindenért a felnőttek a hibásak, hiszen nem értik meg a kamaszok hatalmas problémáit. Nem adnak nekik elegendő pénzt, szekírozzák őket azzal, hogy tanuljanak, nem jutalmazzák megfelelően esetleges eredményeiket. Sokszor veszekednek velük, ha későn jönnek haza, netán füvet szívnak vagy isznak. Mindez elviselhetetlenül megviseli az amúgy is elég nehéz periódusban leledző palántáikat.
Nem csoda, hogy az ifjak a maguk módján védekeznek, próbálják jobb belátásra bírni szüleiket, megnevelni, megfegyelmezni őket. Ebben a harcban aztán igyekeznek bevetni a modern kommunikáció minden újabb vívmányát. Nem úgy van az, mint régen, amikor büntetésből nem engedték moziba menni vagy bulizni a gyermeket, és az duzzogva visszavonult a szobájába, bömböltette a zenét és esetleg sírt.
A legújabb divat, hogy a csemete vagy ifjú hölgy rögzíti (felveszi például mobiltelefonnal), amint éppen az anya vagy apa valamiért veszekszik vele, majd feltölti a társasági oldalakra. Természetesen csak azt, ami ősét rossz színben tünteti fel. Azt a részt viszont már nem, amiből kiderül, miért szidalmazzák, vagy ne adj’ isten, büntetik. Ezek után a szülők számíthatnak arra, hogy palántájuknak rengeteg támogatója kerül, világhálón érkeznek a részvétüzenetek, sőt a kedves mamát, papát felhívják ismerősei, és megkérdik tőle, mit követett el csemetéjük, hogy ilyen dorgálásban, szidalmazásban vagy büntetésben részesítették.
Az ilyesminek aztán a világhálón hamar híre megy, és a szülők ezek után kerülik a nézeteltéréseket konfrontálódott gyermekeikkel. Az ifjú titánok és titánlányok elérik, hogy ők tanítják rendre szüleiket.
Különben vannak olyan országok, ahol nagyon odafigyelnek a gyerekek jogaira. Ha egy serdülő azt állítja, hogy szülei nem megfelelően bánnak vele, ha netán lekevernek neki egy nevelő szándékú atyait vagy anyait, akkor  megtörténhet, hogy elveszik a családtól, és ha már elég nagy, külön lakást biztosítanak számára.
Nekem ebben a témában az az eset tetszett legjobban, amelyet Svédországban hallottam.
Nézeteltérések keletkeztek az ötvenéves papa és 15 éves lánya között. Az apa rendreutasító, emelt hangja annyira felidegesítette kislányát, hogy nem tudta magát türtőztetni, lekevert egyet, és a papa szája felrepedt. A kislány ezek után, mint aki jól végezte dolgát, kihívta a rendőröket, mondván, hogy ellene apja „atrocitásokat foganatosított”. A rend, fegyelem és az ifjak védői ki is szálltak a helyszínre védelmükbe venni az ifjú hölgyet. Meghallgatták mindkét felet. Látván a konfliktus eredményét az apa arcán, igyekeztek megnyugtatni mindkettőjüket, és távoztak. És csodák csodája: nem javasoltak semmi megtorlást a papa ellen. Mint mondta az apuka, azzal volt szerencséje, hogy az egyik rendőr, aki kiszállt a helyszínre, bevallotta: neki is van egy ugyanakkora-forma lánya, és neki is elege van belőle.