Regionális háborútól féltik leginkább országukat a romániaiak, de egyébként több mint másfél évtizede nem bíztak annyira a jövőben, mint most – derült ki az IRES tegnap közzétett közvélemény-kutatásából, amelyben az intézet arról kérdezte az embereket, hogyan látják az ország jövőjét – és azon belül saját helyzetüket – huszonöt év távlatában.
Arra a kérdésre, hogy mi az a két dolog, ami leginkább veszélyezteti Romániát ebben a negyedszázados perspektívában, a válaszadók 39 százaléka azt válaszolta: attól tart, hogy háború tör ki a térségben. 34 százalékuk felelte azt, hogy az ország elöregedése aggasztja leginkább. A megkérdezettek 22 százaléka az árak emelkedését, 19 százalék az államadósság megugrását, 16 százalék a szervezett bűnözést, 13 százalék az államcsődöt, 12 százalék a társadalmi különbségek növekedését, 10 százalék pedig a társadalmi zavargások lehetőségét nevezte meg a Romániát fenyegető legsúlyosabb veszélyforrásként.
A háborútól való félelem főleg a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók körében volt magas, míg a lakosság elöregedésétől leginkább a 35 év alatti fiatalok tartottak.
Az IRES felmérése is visszaigazolta a novemberi elnökválasztás után megnövekedett általános optimizmust, amely 1997 óta nem volt ilyen magas Romániában. A megkérdezettek 77 százaléka derűlátóan nyilatkozott arról, milyen jövő vár Romániára 25 év múlva, 60 százalékuk pedig saját sorsának alakulására is bizakodóan tekint.
Arra a kérdésre, hogy melyik közszolgáltatás javítása érdekében lennének hajlandóak többet áldozni, a megkérdezettek 74 százaléka az egészségügyet, 64 százalékuk pedig az oktatást jelölte meg.
A felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka támogatná egy hosszú távú országprojekt kidolgozását Románia számára, és többségük úgy véli, ezt a decemberben hivatalba lépett új államfőnek, Klaus Johannisnak kellene kezdeményeznie.
Vasile Dâncu szociológus, a felmérést végző IRES elnöke úgy értelmezte a közvélemény-kutatás eredményeit, hogy Románia – 25 évvel a kommunizmus bukása után – új kezdetként élte meg a novemberi elnökválasztást, amelyen a fiatalok példátlanul magas részvételi aránya is jelezte: a társadalom jelentős része nem akarja többé a múlthoz viszonyítani az ország állapotát.
