– Amikor 2012 decemberében az AgroSic társulás élére kerültem, és munkatársaimmal elfoglaltuk a frissen berendezett irodákat, akkor jöttem rá: bizony nehéz dolgunk lesz. A jegyzetfüzet tele tervekkel, ötletekkel, de a valóság mást mutatott. Sok kérdés merült fel: kik vagyunk és mit akarunk – mi, akik, ha a szakma nagy öregjeit nézzük, még gyermeknek számítunk. Kampányfogást gyanítottak az egyesület létrehozása mögött –  idézi az indulást ifj. Orbán Miklós, a szervezet vezetője.

Nem kell feladni a reményt
– A mezőgazdaság művelésének körülményei nem ideálisak, és soha nem is voltak azok: gondoljunk csak vissza a székelység történelmére, török, tatár, osztrák hányszor szántott végig rajtunk, hányszor hajtotta el jószágainkat, vitte el a termést. Megadták magukat a régiek? Nem. Ehelyett elkezdték a munkát újra – és, ha kellett, megint újra. Egy dolog azonban a történelem bármelyik korszakára igaz: akik odaálltak a munkához ésszel, kitartással, mindig vitték valamire. Ez biztosan nem változik az elkövetkező évek, évszázadok során sem. Ezért nem kell feladnunk a reményt – vallják a székely gazdák és a szakemberek egyaránt. Léteznek területek, amelyekben a székely jobban teljesíthet, mint a lengyel, francia, vagy dán gazda. Burgonya, krumpli, pityóka – egy termény, ami előremozdít. De ott a cukorrépa, kukorica is, és az állattartásról még nem is beszéltünk – mondta Orbán Miklós.
Támogatások? Egy szelet a tortából, de igen fontos: a papírmunka. Való igaz, hogy régen a gazdáknak nem kellett sorokban furakodniuk, bonyolult nyomtatványokat töltögetniük – igaz, segítséget sem kaptak. A papírmunkával pénz is jár – néha késve, máskor kevés, de jár. Akinek merészebbek a tervei, annak az adminisztrációhoz is jobban kell értenie, a nagy támogatás egyben sok munkát is jelent. Az előrelépés mindig vala­miféle ráfordítás: pénz, energia, idő terén. Az okos gazda azonban a végén marad valamivel, amire igenis szüksége van.
Háromszéken a legtöbb gond a pályázás körül adódik. Néha jogi formák hiányoznak a továbblépéshez, máskor meg arra lenne szükség, hogy egy adott formanyomtatvány kitöltéséhez segítség érkezzék. Ezért is szorgalmazta Kovászna Megye Tanácsa az AgroSic Közösségek Közti Társulás megalakítását – számolt be az elnök a kezdetekről.

Segítség a gazdáknak
A megyei önkormányzat mellett az alapítók között találunk öt további községet is. Ebből három már haszonélvezője is az egyesület tevékenységének. A befektetések a község mezőgazdasági szerveződésének munkáját segítik.
– Az AgroSic célja aktívan hozzájárulni a megye mezőgazdaságának, állattenyészté­sének fejlesztéséhez. Ez évtől kezdődően hangsúlyosabban részt kívánunk venni a pályázatok lebonyolításában: ha van pénz, amit egy háromszéki gazda is megkaphat, akkor úgy gondoljuk, hogy azt a pénzt meg kell szerezni. Az emberek elhatározása mellé szavatoljuk a bürokratikus rendszerben való eligazodáshoz szükséges tudást – foglalta össze Orbán Miklós, a háromszéki AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője. Hoz­zátette, a hús, a tej csak akkor ér valamit, ha vevő is van rá: jelen pillanatban Kína tűnik olyan piacnak, amely a háromszéki marhahúst felvásárolná, ennek érdekében több tárgyalást, egyeztetést is folytattak.
A háromszéki AgroSic egyesület fiatal és lendületes. Ismerik a székelyföldi gazda bajait, nehézségeit, de örömeiket is együtt élik meg egy-egy veteránmezőgazdász-találkozó, terepszemle alkalmával. Tudják, hogy az egyre forrósodó nyarak milyen kihívást jelentenek. Elkezdték a megyei öntözési terv elkészítését, kiküszöbölendő az aszály által okozott károkat. Ez csak egy a sok elképzelés közül – a székely gazda érdekeit és előrejutását szem előtt tartva kívánnak tevékenykedni a továbbiakban is.
Támogatják a közös munkát
Az AgroSic számos gazdagyűlés szervezését támogatta. Emellett regionális szarvas­marhaszemlék szervezésében is részt vett Bodokon, Baróton, Uzonban, valamint megye szintű szemlét is szervezett Kovásznán.
2013-tól a mezőgazdasági igazgatósággal és a megyei önkormányzattal közösen megszervezik a veterán mezőgazdászok találkozóját. A kezdeményezés alapgondolata, hogy minden mezőgazdaságban dolgozót és ezen ágazatból nyugdíjba vonult személyt meghívjanak, hiszen nagyrészt nekik köszönhető a megye jelenlegi mezőgazdasági helyzete.
Az AgroSic egyesülethez tavaly csatlakozott Zágon község nagyszabású legelőfelméréshez kért segítséget.
A Zágoni Gazdák Egyesülete bérbe vette az önkormányzat legelőit, több mint 1300 hektár feltérképezését, beazonosítását kellett elvégezniük. Dolgukat nehezítette, hogy a GPS-es munkálatokat kizárólag gyalog lehetett elvégezni, ezért két és fél hónap kellett a szakembereknek a teljes terület lefedéséhez. Fényképes dokumentáció készült azokról a területekről, ahol legelőtakarítási munkálatok elvégzése szükséges. A felmérés során kiderült, hogy kevesebb mint 500 hektárnyi terület használható legeltetésre, és igényelhető rá állami támogatás.
Az AgroSic Egyesületet nagymértékben segíti a helyi szinten szerveződő gazda­társadalmat, azokat a községeket, amelyek AgroSic-tagok, és minimális önrésszel hozzájárulnak működéséhez. A megyei tanács évente tekintélyes, több mint százezer eurós összeggel támogatja a települések által igényelt, szükséges gépek vásárlását. A támogatásoknak az is célja: erősítsék a közösségi összefogást, hogy a kis és közepes gazdák együtt, eredményesebben tudjanak dolgozni.
Az AgroSic mezőgazdasági gépek vásárlásában segédkezett Illyefalván, melyeket 2014. július 20-án vettek birtokba az illyefalvi gazdák. A tizenegyezer euró összértékű beruházás az összefogás eredményeként jött létre, ebből ezer eurót az illyefalvi önkormányzat, a túlnyomó részt pedig az egyesület biztosította. A beruházással, mely a gazdák hatékonyabb tevékenységét segíti, láthatóvá válik az eddigi munka eredménye. Ezzel a példával kiválóan ösztönözhető a megyében levő 56 hasonló egyesület is.
Az egyesület egy mobil gyümölcsfeldolgozó és -csomagoló gépet adott a Zalánpa­tak Kincsei Egyesületnek, amely erdei gyümölcs, zöldség és gomba feldolgozásának céljából jött létre az elmúlt évben. Ennek megvásárlása az egyik legfontosabb beruházás volt. Málnás község egyike az alapító tagoknak, és már nagyon rég keresték közösen azt a befektetést, amely a leginkább hasznára válhat a kis falunak. A gyümölcsfeldolgozó gépnek köszönhetően a község fiataljai előtt lehetőség nyílik, hogy a környékbeli gyümölcsöket és zöldségeket feldolgozzák és tartósítsák, és jövedelemhez juthassanak a csomagolt gyümölcslevek árusításával. Ha az egyesület hatékonyan kihasználja a gépet, több száz tonna termést is feldolgozhat egy idényben.
A száraz évszakokban bőségesebb lesz a termés, és a tejmennyiség is állandó marad Uzonban annak az öntözőberendezésnek köszönhetően, amelyet az AgroSic vásárolt az Uzoni Szarvasmarhatartó Egyesületnek. A gépeket 2014. október 24-én adták át hivatalosan az uzoniaknak, akik idén júniusban csatlakoztak az egyesülethez. A komoly együttműködésnek és csapatmunkának köszönhetően rövid időn belül megérkezett a felszerelés, amelyet a helyi gazdák már idén munkára foghatnak.
2014. szeptember 30-án hivatalosan is átadták a nagybaconi közbirtokosságnak, valamint a helybeli szarvasmarhatartó egyesületnek a Kovászna Megye Tanácsa és az AgroSic Közösségek Közti Társulás által vásárolt silózókombájnt. Az erdővidéki gazdáknak az el­következő esztendőkben hasznos szolgálatot tesz majd a silózó, megkönnyíti, gyorsabbá, hatékonyabbá teszi a munkavégzést. 
Nagybacon az elsők között társult az AgroSic egyesülethez, és egy hiánypótló mezőgazdasági gépre pályázott, amelyet meg is kapott. Érdekesség, hogy a település a  szarvasmarha-tenyésztés élvonalában van. A silózónak köszönhetően sok gondot sikerült megoldani: a megfelelő időben el lehet végezni a silózást.
– A munka itt nem áll meg. A jövőben is segítjük a gazdákat a pályázatok elkészítésében, gép- és eszközvásárlásban. Tesszük ezt, mert agrárszakemberekként kötelességünk, hivatásunk. Hiszem, hogy van jövője a székely vidéknek, a székely pityókának, az üde legelőről származó tejnek, a ropogós kenyérnek, a mázas kürtőskalácsnak! – zárta a beszélgetést Orbán Miklós.