Fia, az Amerikai Egyesült Államokban élő Andrei Ursu tavaly ősszel 17 napig éhségsztrájkolt, követelve, hogy vonják felelősségre azokat a szekustiszteket, akik apját halálra kínozták. Az éhségsztrájkot azután függesztette fel, hogy Tiberiu Niţu legfőbb ügyész elrendelte valamennyi olyan, az üggyel kapcsolatos dosszié újbóli kivizsgálását, amelyet vádemelés nélkül zárt le az ügyészség. 1985 novemberében bekövetkezett erőszakos haláláért eddig Ursu egy volt cellatársát vonták felelősségre – aki a börtönőrök utasítására rendszeresen verte őt –, valamint a rendőrségi fogda akkori vezetőjét. Azokat a vizsgálatokat, amelyek a vallatást vezető szekustisztek esetleges bűnösségére próbáltak fényt deríteni, vádemelés nélkül lezárták. A vádhatóság tegnapi közleménye szerint kínzásért és maradandó testi és szellemi sérülést okozó embertelen bánásmódért indítottak bűnvádi eljárást. Az emberiesség elleni bűncselekmények a 2012-ben hatályba lépett új büntető törvénykönyv szerint nem évülnek el.

Vádat emeltek Nagy András ellen
A volt szászrégeni polgármester és az általa vezetett hivatal hét alkalmazottja ellen emelt vádat a Korrupcióelle­nes Ügyészség, amelynek közleménye szerint az RMDSZ színeiben megválasztott Nagy András és beosztottjai 702 ezer lejes kárt okoztak a városnak 2006-ban, mert a közvilágításra kiírt közbeszerzés ügyében nem szabályszerű, a település számára kedvezőtlen döntést hoztak. Az ügyészség korábban zárolta a vádlottak vagyonát. Nagy András úgy véli: politikai, etnikai lejárató hadjárat folyik ellene. Korábban három hasonló közbeszerzési ügyben is vádolták, de a bíróság mindhárom esetben felmentette. A legutóbbi ítélet 2014 decemberében született a legfelsőbb bíróságon. A közvilágítás közbeszerzését is vizsgálta már egyszer az ügyészség, akkor vádemelés nélkül zárta le az ügyet. Nagy András 2004 és 2012 között volt a 26 százalékban magyarok lakta Szászrégen polgármestere.

Túlértékelték a kártérítéseket
Az egymillió euró fölötti kártérítések 60–70 százalékát felülértékelték – állítja George Băeşu, az Országos Tulajdon-visszajuttató Hatóság elnöke, aki szerint ily módon az állam nagy károkat szenvedett, és ezeket kezdik felfedezni a hatóságok. A legfontosabb lépés az, hogy elkezdték behajtani ezeket a károkat. „Rendkívül súlyos, törvénytelen tetteket fedeztek fel”, ezért „az állami intézmények zárlatot rendelnek el, és ezen akciók során vissza fognak térni az államkasszába az első összegek. Volt egy időszak Romániában, 2010–2011-ben, amikor az emberek nem akartak már földet, mivel a visszaszolgáltatási hatóság nagyon jól fizetett” – közölte Băeşu.

Huszonhatodik éve fogyunk
Huszonhatodik éve tart Romániában a demográfiai hanyatlás, amelynek következtében tavaly a lakosság száma 20 millió alá csökkent – közölte tegnap Vasile Gheţău szociológus. A Román Tudományos Akadémia Vladimir Trebici De­mográfiai Kutatóintézetének igazgatója kifejtette: 1990-ben Romániának még 23,2 millió lakosa volt, de 2014-ben 20 millió alá csökkent, és ez a 26. éve tartó demográfiai hanyatlás jelenti az egyik legnagyobb veszélyt az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságára nézve. A mintegy 3,2 millió fős csökkenésnek több oka van. Körülbelül 600 ezer főre tehető a természetes fogyás, 300 ezren végleg elhagyták Ro­mániát, és 2,4 (más becslések szerint 3–4) millió a külföldi munkavállalók száma. A 2011-es népszámláláson különböző statisztikai mutatványokkal 20 millió fölé növelték Románia lakosságát, de tavaly húszmillió alá esett. Gheţău rámutatott: közvetett módon a nők alacsony, 1,3-as termékenységi rátája is veszélyt jelent a nyugdíjrendszerre. Ez az érték 2000-től stabilizálódott, de az 1970-es években  még 3,7 volt. A mai fiatal párok jellemzően egy gyermeket vállalnak, vagy minél későbbre tolják ki a gyerekvállalás idejét. Ileana Ciutan, az állami nyugdíjpénztár elnöke közölte, számos fiatalt hivatalosan csak minimálbérrel alkalmaznak, így kevés nyugdíjjárulékot fizetnek. A munkaügyi minisztérium adatai szerint 2014 augusztusában Romániában 4,4 millió munkavál­laló volt, a nyugdíjasok száma pedig meghaladta az 5,1 milliót.