A Vatikáni Múzeum egyiptomi gyűjteményében őrzött két múmiáról szakemberek megállapították, hogy azokat későbbi évszázadokban hamisították.
A feltételezett ókori egyiptomi gyerekek múmiáit díszítő vékony lemezek tavalyi restaurálása közben derült ki, hogy az antiknak tűnő aranyborítás valójában 1800-ban készült. Az egyik hatvan centiméter hosszú múmiát azóta meg is röntgenezték. A vizsgálat elárulta, hogy a többrétegnyi kötés alatt egy teljes csontváz helyett egyetlen sípcsont rejlik. Ez is egy felnőtt férfié, aki a középkorban élt. A múmiákat Angliában hamisították.
A 19. században „múmiamánia” hódított Európában, amit Napóleon egyiptomi hadjárata terjesztett el. Egyiptom-divatot indított az 1822–23-ban megfejtett Rosette-i kő is, amely olvashatóvá tette a hieroglifákat. Egyiptomot egymás után keresték fel főleg brit látogatók, amatőr régészek, akik zsákmányként mutogatható múmiákkal tértek haza. Aki nem jutott el Egyiptomig, Angliában szerezte be a múmiát, ezek többsége azonban hamisítvány volt.
Ilyen hamisítvány a Vatikáni Múzeumban őrzött két kisméretű múmia is. Egyedül a kötözéshez használt tekercs származik a Krisztus előtti 2. évezredből. A kötés rögzítéséhez használt gyanta azonban nem egyiptomi, hanem európai. Azt nem tudni, hogy a Vatikáni Múzeum honnan és kitől vásárolta a mostanáig eredetinek hitt múmiákat. A múzeum vizsgálata szerint további negyven hamisított múmia van más olasz és európai múzeumok egyiptomi gyűjteményeiben. Kettő Firenzében, egy Milánóban, négy Torinóban, egy Velencében és kettő Litvánia egyiptomi múzeumában.
