Korábban kidolgozott törvénytervezete mellett – amely az állam, a bankok és az ügyfelek között osztaná meg a svájci frankban felvett lakáshitelek megugrott költségeit, illetve a korlátozással járó veszteségeket – egy második, gyorsabb és egyszerűbb javaslatot is kidolgozott az RMDSZ.
Mindkettőt fenntartja a parlamentben, ahol a jövő héten tárgyalnak arról, hogy mit lehet tenni a devizahiteles családokért – közölte tegnap Antal Árpád. A sepsiszentgyörgyi polgármester részletesen, táblázatokkal és példákkal érvelt amellett: a kormány nem dobhatja oda a gyeplőt ebben az esetben, hiszen őt is terheli felelősség azért, hogy a bankkölcsönből vásárolt ingatlanok bő kétharmadát nem lejben szerződték le. Mivel a megosztott felelősség elvén alapuló törvénytervezet elfogadására kevés az esély – a parlament pénzügyi bizottságai mereven elzárkóztak a devizahitelek lejre váltásától –, az RMDSZ második elképzelése szerint a kormányt kihagynák az egészből, és törvényben köteleznék a kereskedelmi bankokat arra, hogy érjék be a törlesztőrészletek legtöbb húszszázalékos növelésével. Ez egyes esetekben akár negatív kamatlábat is jelenthet, de ez sem katasztrófa, jelenleg Svájcban is így számolnak, a mínusz 0,2 százalékos kamat okozta ideiglenes veszteség még mindig jobb a bankoknak, mint a teljes valutahitelezés összeomlása – magyarázta az elöljáró, aki több pénzintézet vezetőjével is tárgyalt erről, és elmondása szerint ők is tisztességes ajánlatnak minősítették ezt a változatot.
Antal Árpád bírálta a kormány ultraliberális hozzáállását, hiszen bizonyos mértékben az ő hibájuk is, hogy több százezer ember csődközelbe jutott, és emlékeztetett: a magyar mintát a horvát és lengyel kormány is tanulmányozza, nem vidéki politikusoknak kell keresniük a kiutat a devizahitelek csapdájából. Véleménye szerint azért van szükség egységes szabályozásra, mert három bank máris három különböző javaslatot tett ügyfeleinek, de valószínűleg olyanok is lesznek, amelyek egyáltalán nem próbálnak enyhíteni a sok esetben duplájára nőtt lakossági terheken.