Az eseményről beszámoló Adevărul hírportál az elnöki rendelet kapcsán felidézte, hogy a decemberben hivatalba lépett új elnök mandátuma első kitüntetését Octav Bjo­zának, a romániai Volt Politi­kai Foglyok Szövetsége elnökének adományozta. Az államfő akkori gesztusa miatt az Antiszemitizmust Figyelő Központ romániai szervezete csalódottságát fejezte ki arra hivatkozva, hogy Bjoza állítólag több ízben egy újfasiszta mozgalom rendezvényén mutatkozott, és a legionárius moz­galom  vezetőit méltatta, akiket a börtönben ismert meg. Johannis utólag egy interjúban megvédte Bjozát, akit szerinte igazságtalanul gyanúsítanak antiszemitizmussal.
A képviselőház házbizottsága pénteken felhatalmazta Valeriu Zgonea házelnököt, hogy ma a csehországi Tere­zín­ben a román parlament nevében írja alá azt a közös nyilatkozatot, amelyben az antiszemitizmust elítélik az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadulásának 70. évfordulóján részt vevő házelnökök.
A romániai Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet egy tavalyi közleménye szerint 1944 májusában 132 ezer zsidót deportáltak Auschwitzba az akkor Ma­gyarországhoz tartozó Észak-Erdélyből. A román állam pedig csak a kétezres évek elején ismerte el a Ion An­tonescu vezette kormány felelősségét több mint negyedmillió román állampolgárságú zsidó megölésében az 1941–44-es időszakban. Ok­tóber 9., a bukovinai deportálások kezdetének napja pedig 2004 óta a holokauszt romániai emléknapja.
A második világháború előtt még több mint 700 ezer zsidó élt Romániában. A holokauszt túlélőinek és leszármazottjaiknak a túlnyomó többsége az utóbbi hét évtizedben elhagyta az országot. A 2011-es népszámláláson 3500-an vallották magukat zsidónak Romániában.