Talán túlzóan optimista lenne kijelentÅ‘ módban használni a cÃmbéli szót. Talán kérdezni kellene inkább: feltámadás? De legyünk optimisták. Hallgassunk Marikára, akinek sms-e most érkezett. Lakonikusan rövid, de sokatmondó: Magyarország feltámadt!
Nem hiszem, hogy véletlen volna, ami történt. Pont most, böjti időben, és éppen ma, fekete vasárnap (Lázár halála és feltámadása), éppen most, húsvét előtt, a feltámadás nagy ünnepe előtt.
Szent István királyunk Szűz Mária oltalma alá helyezte az országot. Ha eddig nem hittük, most láthattuk, valóban Ãgy van. Több, mint fele ország felemelte a fejét. Felemelte a fejét, lehullt szemérÅ‘l a hályog, és látni kezdett, eszmélni kezdett.
Nehéz, nagyon nehéz idők jönnek, de reményteljesek is. Az ébredés, a józanodás és az összefogás ideje. Látni vélek olyan jeleket, melyek arra mutatnak, hogy az ellenoldalak közelednek. Helyesebben, az ellenoldalakat alkotó emberek. Az ,,egyszerű" civilek. Magyarország lakosai.
Látni vélek olyan jeleket is, miszerint mindkét oldalon vannak olyan izmosodó erők, melyek lassan-lassan ugyan, de maguk lökik ki maguk közül azokat, akik vagy a múlt bűneit cipelik még, vagy hiteltelenné teszik saját társaikat, saját szervezetüket is.
Ez a megtisztulás égetÅ‘en fontos, mindkét politikai palettát illetÅ‘en. Most jó leckét kaptak azok a ,,jobboldali" pecsenyesütÅ‘k is, akik a háttérben sunyÃtottak, egy lépést sem téve a siker érdekében, nehogy egy esetleges bukás bepiszkolja Å‘ket, de most készek reflektorfénybe állni, és learatni az érdemtelen babérokat. Nos, erre is fityiszt mutattak az igennel szavazók.
Ugyanezt a ,,nemzetközi jelet" láthatták azok a mindkét oldalon magasabb polcon ülÅ‘k is, akik hasonlóan lapÃtva, még a legnagyobb saját oldali vezéráldozatot is elfogadták volna, csak közelebb kerüljenek a tűzhöz.
Nem tudni, mi lesz még, de olykor-olykor szabadság illatát érezni a légben. Ma nem szÃvhatnánk be mámorÃtó erejét, ha a civilek, az ,,egyszerű" emberek nem teszik a dolgukat. De tették. Mindannyian, párton belüliek és kÃvüliek, jobb- és baloldaliak, eddig nem politizálók is. Ha nem fognak össze — látván a ,,nagyok" léhaságát — nemzedékek is, ha nem dolgozik szélben, esÅ‘ben maroknyi lelkes ember, ha nem ül a választási bizottságokban, nem szórja a szóróanyagot — mÃg például a pártfÅ‘nök úr pihen —, nos, akkor mindez nem történhetett volna meg.
És nagy-nagy köszönet minden békési lakosnak, aki elment szavazni, országosan is példamutató arányban. Büszkék lehetünk rájuk, igaz emberek.
A Jóisten áldja, éltesse Å‘ket. És segÃtsen minket is, mindannyiunkat a feltámadás útján.
A magyar kutyaszorÃtóban mutatja meg erejét. Most ilyen idÅ‘ket élünk. ErÅ‘re, talpra hát, emberek! Március van! 2008. Viszlát 15-én!
