Soron kívül ma kezdi tárgyalni a Fővárosi Bíróság a Magyar Gárda feloszlatására irányuló pert. A szervezet ellen még decemberben a Fővárosi Főügyészség közigazgatási jogi osztálya nyújtott be keresetet.
Az ügyészség akkor azzal indokolta döntését, hogy a Magyar Gárda álláspontjuk szerint az egyesületi törvénybe ütközően gyakorolta tevékenységét. A Fővárosi Főügyészség a szervezet december 9-én Tatárszentgyörgyön tartott felvonulását követően döntött a feloszlatás kezdeményezéséről. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter — mint az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja — február 20-án kezdeményezte, hogy a testület rendelje el a Magyar Gárda ellen indított és a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban lévő per soron kívüli tárgyalását. Az Országos Cigány Önkormányzat mintegy hetvenezer aláírást gyűjtött össze a Magyar Gárda ellen, ezeket múlt csütörtökön adták át Gyurcsány Ferenc kormányfőnek és Szili Katalin házelnöknek.
A Magyar Gárdát 2007 júniusában tíz alapítóval jegyeztette be Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Önmagukat hagyományőrző és kulturális egyesületként jelölték meg, amelynek célja a ,,nemzeti önvédelem kereteinek" megteremtése. A szervezet létrejötte ellen parlamenti pártok, civil és kisebbségi szervezetek, hazai és külföldi politikusok tiltakoztak. A gárda ügye a nemzetközi sajtóban is élénk érdeklődést váltott ki, és elítélte a szervezetet Sólyom László köztársasági elnök is. Több alkalommal szóba került a gárda az Európai Parlamentben is. Március 10-én a Jobbik három alapítója jelentette be, hogy kilép a pártból. Kovács Dávid alapító elnök, aki 2006 őszéig vezette a pártot, Nagy Ervin a Jobbik Magyarországért választmányi elnöke, Fári Márton, a párt etikai bizottságának volt elnöke azzal indokolták döntésüket, hogy zsákutcának tartják a Magyar Gárda megalakulását.
