A Clermont Szálloda konferenciatermében tartott szimpóziumon főként szarvasmarha- és juhtenyésztésben érkelt gazdák, agrárhivatalok képviselői, közbirtokossági, gazdaegyesületi tagok vettek részt. Jelen volt az Everde Kovászna megyei partnere, a megyeszékhelyi Rozmari Kft. tulajdonosa, Szeles Imre is. A szervezőket dicséri, hogy figyelembe vették: a jelenlévők nagy része magyar anyanyelvű, akik fordító szolgálatát is igénybe vehették, a kivetített dokumentumokat pedig magyar nyelven is feliratozták.
Házigazdaként elsőként Ötvös Mózes köszöntötte a jelenlévőket. Hangsúlyozta: az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák számára nagyon fontosak a megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányt adó legelők és kaszálók, a rendezvényen pedig a szakszerű legelőgazdálkodáshoz szükséges információkat kaphatják meg az érdeklődők. Erre szükség van, hiszen az utóbbi 25 évben szinte senki nem fektetett hangsúlyt a legelőgazdálkodásra – mondta a megyei szarvasmarha-tenyésztői egyesület elnöke.
Luminiţa Puscaş vezérigazgató az Everde céget ismertette. A vállalkozás 2001-ben létesült, a dániai DLF Trifolium által termesztett fűfélék, takarmánynövények magvainak forgalmazására szakosodott, de itthon is termelnek vetőmagot. A DLF-ről szólva elmondta: a cég dán gazdák tulajdonában van, az utóbbi húsz évben jelentős fejlődést ért el a takarmánynövények és gyepek telepítéséhez szükséges magvak előállításában. Ezek világpiacán 25 százalékos a részesedése, az európai piac felét tudhatja magáénak.
Zöldnek látszik, mégsem jó
Mogens Toft Jensen négy fejezetben beszélt a legelők és gyepek gazdálkodásáról: telepítés, fenntartás, a fűfélék értéke, a Romániában tesztelt és kapható termékeik.
A gyepek, legelők létesítésének leggyakoribb hibája, hogy a gazdák a gabonamagvakhoz hasonlóan kezelik a fűfélék magvait. Alapos talaj-előkészítésre van szükség: szántás, tárcsázás, tömörítés, vetés, hengerezés a helyes sorrend. A magok nem kerülhetnek 1–2 cm-nél mélyebbre, ellenkező esetben veszélyeztetett az egységes kikelés – magyarázta. Külön hangsúlyozta a meglévő gyepek felülvetésének lehetőségét. Erre akkor kell sort keríteni, amikor a hasznos növények részaránya 40 százalékkal csökken, a gyomok aránya ugyanennyivel nő az optimálishoz képest.  A legelő, kaszáló zöldnek látszik, de lényegében értéktelen a gyep – mondta.
A gyepek minőségének megítéléséhez több szempontot figyelembe kell venni: a rostok emészthetőségét (ez arányosan csökken a növények öregedésével), a magas fehérjetartalmat, a cukortartalmat, a gazdag levélzetet, ízletességet, sűrűséget. A tej- és hústermelésben a takarmány hetven százaléka származik legeltetésből, a fűfélékből, és csak harminc százaléka gabonákból – mutatott rá.
A húsmarhák intenzív hizlalásáról elmondta, alapvetően fontos a legelők növényzetének kiegyensúlyozott energia-fehérje szintje. A húsmarhák legelőjének telepítéséhez külön magkeveréket állítottak elő. A magas tápérték mellett gyorsan megtelepszik, tűri a használatot, regenerálódik, aszályos időben is fejlődik – értékelte.
Mihai Puscaş a természetes trágyák használatára is kitért. Csak érett trágyát szabad kiszórni a kaszálókra, legelőkre, ellenkező esetben a gyomok csíraképes magvait juttatjuk ki a talajra – figyelmeztetett.
A konferencián tombolasorsolásra is sor került: a kovásznai Nicolae Manea legelőlétesítéshez alkalmas, 25 kilogramm magkeveréket vihetett haza. Az Everde képviselői közelgő születésnapja alkalmával felköszöntötték Ötvös Mózes egyesületi elnököt, aki a maga során virágcsokorral, oklevél­lel kedveskedett az előadóknak. A dán kutató kisméretű fa­ragott székely kaput kapott ajándékba, „hogy ne feledje el, Háromszéken járt” – mondta Ötvös. A konferenciát közös ebéd zárta, ami jó alkalom volt a gazdák közötti ismerkedésre, a legelőgazdálkodással kapcsolatos tapasztalatcserére.