Aligha van országszerte város, amelynek egész központi része megmaradt jellegzetes utcahálózata révén műemlék komplexumnak nyilvánítható. Kézdivásárhelyen az udvarterek nevet viselő keskeny sikátorok száma hetven körüli. A főtéren látható a XIX. század néhány jellegzetes építménye, a céhes város megyénk idegenforgalmi látnivalókban gazdag települése.
Altalajában folyami homokot, murvát, ásványvíztartalékokat és szénrétegeket mutattak ki. Oroszfalu felé eső részében, az egykori Fortyogófürdő övezetében szén-dioxid-tartalékok vannak. Területén római katonai tábor maradványaira bukkantak. Ez fontos láncszeme lehetett a Komolló felől Bereck irányába tartó hadászati útnak. A város három temploma, a kantai barokk katolikus, a központi református és a görögkeleti műemlék. Érdemes megnézni a Vasút utca 24. szám alatt álló, empire stílusú lakóházat, az egykori katonai intézet késő-klasszicista épületét és a restaurálás alatt álló volt kantai rendházat. A város fejlődéstörténetéről a céhtörténeti múzeumban kaphatunk ízelítőt. Az alapkiállítás mellett képtár is fogad. Ebben a múzeumban látható az 1971 májusában öntött rézágyú, Gábor Áron ágyújának hű másolata és a magyar, román, szász, csángó és más népviseletbe öltöztetett Zsuzsi és Andris babagyűjtemény.
A városnak több, az 1848-as osztrákellenes önvédelmi harchoz fűződő emléke van. Emléktáblák láthatók Gábor Áron ágyúöntő műhelyének homlokfalán, annak az épületnek a homlokfalán, amelynek helyén az egykori lőporgyártó üzem működött. Az ágyúöntő hős szobra a város főterén áll (Nagyvarjasi Oláh Sándor alkotása). A központi temetőben láthatjuk a Székely Nemzeti Múzeum alapító asszonya, Cserei Jánosné Zathureczky Emília, az orientalista Bálint Gábor, a költő Zsögön Zoltán és a Csoma nyomdokain járó Jakabos Ödön síremlékét. A római katolikus temetőben nyugszik Dummel Ferdinánd, a helybeli ágyúöntő arzenál munkatársa, valamint a város egykori jeles polgármestere, Török Andor.
A 11-es számú műút és az Ozsdolai-hágó felé tartó nemzeti út leágazásánál fekszik Kézdisárfalva. Nevét a Feketeügy egykori gyakori áradásai kölcsönözték, valóságos iszaptengerré változott ilyenkor a környék. Kézdiszászfalu és Nyujtód összefüggő települést alkot. Utóbbinak műemlék temploma a gótikus építészet elemeit őrzi. A kőfallal övezett épület mellett barokk harangtorony áll. Ezen település területén találták meg 1949-ben a szászfalusi X. századi kardot.
A térképvázlat délkeleti sarkában, az Ozsdola- és Gelence-patak mocsaras térszínén a gyógyászati szempontból fontos gyógyiszaptelepeket jelöltük (Gy).
A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben már kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 1984–85-ben a Megyei Tükör oldalain megjelent, 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának első darabjai. A frissített, fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.
