Engedmény frankhiteleseknek
Átmeneti könnyítést ajánlott fel a görög kézben lévő Banca Româneasca tegnap frankhiteleseinek, akik három hónapig az eddiginél mintegy 0,8 százalékkal alacsonyabb kamattal törleszthetik svájci frankban felvett hiteleiket.
A pénzintézet úgy döntött: a következő három hónapban a jelenleg -0,954 százalékon (negatív tartományban) lévő frank Libor kamatlábat veszi alapul, egészen addig, amíg a londoni piacon közzéteszik a frank globális irányadó bankközi kamatlábának új értékét. Országszerte hat bank mintegy 75 ezer lakossági ügyfele került nehéz helyzetbe a svájci frank váratlan erősödése miatt. Az érintett bankok többsége kisebb-nagyobb mértékű átmeneti könnyítést ajánlott frankhiteleseinek.
Jó év volt
Pénzügyi és gazdasági szempontból a 2014-es év volt a legjobb a válság kitörése óta, legalábbis a Romániában élők anyagi helyzetük jobbra fordulásában bíznak – tudatja a GfK gazdaságkutató intézet, amelynek adatai szerint tavaly a jövedelmek stabilak voltak, csökkent azok száma, akik nehezebb helyzetbe kerültek, mint amilyenben 2013-ban voltak. Hét év óta először fordul elő, hogy nagyobb azok száma, akik bizakodva tekintenek az ország gazdasági fejlődésére, mint azoké, akik kételkednek benne; emiatt azt várjuk, hogy idén is növekedjen a bizalom – nyilatkozta Andi Dumitrescu, a GfK romániai vezérigazgatója, aki szerint a választási év lezárása és a globális gazdasági újraéledés is emeli a hazai közhangulatot. Jelenleg tízből négy romániai lakos véli úgy, hogy 2013-hoz képest 2014-ben visszaesett a gazdaság, 2013-ban azonban tízből hatan állították, hogy 2012-höz képest romlást tapasztaltak. A megkérdezettek egyharmada véli úgy, hogy idén javul az anyagi helyzete, és egyötöde tart attól, hogy romlani fog. Ugyancsak minden harmadik válaszoló él rosszabbul, mint 2013-ban, de akkor a lakosság majdnem fele (44 százaléka) vélte úgy, hogy 2012-ben jobban boldogult. 2014 végére a jövedelmük stabilitásában reménykedők aránya 43-ről 47 százalékra emelkedett, és 67-ről 40 százalékra csökkent azoké, akik szerint az árak magasabbak, mint az előző évben. A munkaerőpiacot illetően 58 százalékos a borúlátás, ez is csökkenés a tavalyi 66 százalékhoz képest. Enyhén (3 százalékkal) nőtt azok száma, akik tartós fogyasztási cikkeket vásárolnának, és enyhén (ugyanannyival) csökkent azoké, akiknek az adóssága apadt. A banki betétesek aránya nagyjából azonos (20 százalék), és közel háromszor akkora azoké, akiknek a jövedelme alig fedi a kiadásokat. A GfK felmérése tavaly decemberben, részben európai uniós forrásokból készült.
Kétévi bérrel adós az Oltchim
Február 5-ére ígért választ Liviu Pop társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Oltchim elbocsátott alkalmazottjainak, akiknek egy része a napokban is tüntetett a vállalat székháza előtt. A Râmnicu Vâlcea-i vegyipari kombinát 2013-ban kereken ezer dolgozóját bocsátotta el, akik azóta sem kapták meg a nekik járó béreket. A vállalat már két éve csődeljárás alatt áll, és bár a csődbiztos a tartozások kifizetését is beütemezte, a volt alkalmazottak eddig egy fityinget sem láttak. Az állam hosszabb ideje próbálja megmenteni a környék legnagyobb gyárát, a privatizációs kísérletek azonban sorra meghiúsultak. A gazdasági, kereskedelmi és turisztikai tárcavezető Mihai Tudose közlése szerint egy kínai konzorcium érdeklődik a vállalat iránt, részleteket azonban később hoznak nyilvánosságra.
Fontos a saját lakás
A Romániában élők számára fontos, hogy saját tulajdonú lakásuk legyen, bár sokak számára nagy anyagi megterheléssel jár – közli egy Eurostat-felmérés alapján az Erdély fm rádió. Ez inkább Kelet-Európára jellemző, a gazdagabb országok polgárai jóval nagyobb arányban laknak bérlakásban. A svájciak átlagos nettó havi bére 2615 euró, ami a romániai tizenötszöröse, ennek ellenére mindössze 44 százalékuk lakástulajdonos, s ez európai szinten a legalacsonyabb arány. A svájciakat a németek követik, 60 százalékuk rendelkezik saját lakással. A németek átlagkeresete 1300 euró, nyolcszor több, mint a romániaiaké. A legtöbb lakástulajdonos Litvániában, Magyarországon és Szlovákiában él, noha ezekben az országokban sem jelentős az átlagbér. Egy litván 248 eurót keres havonta, csupán 74 euróval többet, mint egy román állampolgár. A magyarországiak átlagbére 267, a szlovákoké 351 euró.