Az ukrán parlament nyilatkozatot fogadott el tegnap, amelyben Oroszországot agresszor államnak, a kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok donyecki, illetve luhanszki népköztársaságát pedig terrorszervezetnek minősítette. Közben a kelet-ukrajnai Mariupol elleni, múlt szombati rakétatámadás miatt újabb szankciók bevezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői.
A kijevi parlament ülésén felolvasott nyilatkozatban Ukrajna felszólítja nemzetközi partnereit: ne hagyják, hogy az ország elleni orosz agresszió során emberiesség elleni bűncselekményeket elkövetők büntetés nélkül maradjanak. Oroszországot agresszor államnak minősíti, olyan országnak, amely „támogatja a terrorizmust, akadályozza az ENSZ Biztonsági Tanácsának tevékenységét, veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot”.
Az elfogadott dokumentumban újabb nemzetközi szankciókat sürgetnek a képviselők Oroszországgal szemben, annak érdekében, hogy Moszkva maradéktalanul végrehajtsa a minszki megállapodásokban foglaltakat. A dokumentum egyebek mellett hangsúlyozza, hogy Ukrajnának „katonai segítségre” van szüksége védelmi képességei növelése érdekében.
Újabb szankciók?
Az Azovi-tenger partján fekvő, dél-donyecki Mariupol ellen múlt hét végén elkövetett rakétatámadás miatt újabb szankciók bevezetését helyezték kilátásba Oroszországgal szemben tegnapi közös közleményükben az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfői. Tekintettel a romló helyzetre, arra kérjük a Külügyek Tanácsának következő ülését, hogy értékelje a helyzetet, és fontoljon meg minden megfelelő lépést, beleértve további büntetőintézkedések alkalmazását a minszki megállapodások gyors és átfogó megvalósítása érdekében” – utasították külügyminisztereiket a tagállamok vezetői.
Nem jöhet újabb Jalta
Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének plenáris ülésén Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy Ukrajnában politikai megoldásra van szükség, de az nem jelenthet visszatérést az érdekszférák elosztásán alapuló jaltai megállapodás szellemiségéhez. Európa nem juthat vissza oda, ahol a második világháború végén tartott – szögezte le. Németh Zsolt abban a vitában szólalt fel, amelyet az ukrajnai menekültek és kitelepítettek humanitárius helyzetéről rendeztek.
Folytatódnak a harcok
Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokságának szóvivője tegnapi tájékoztatóján arról számolt be, hogy kilenc ukrán katona vesztette életét, és 29 sebesült meg az elmúlt 24 órában az oroszbarát szakadárok ellen vívott kelet-ukrajnai harcokban. A szeparatisták 120-szor lőtték az ukrán katonai állásokat mintegy harminc településen. A szóvivő azzal is vádolta a szakadárokat, hogy hat olyan települést lőttek, ahol nincsenek ukrán katonák. Az ENSZ adatai szerint a fegyveres konfliktusnak tavaly április óta már több mint ötezer halottja van.
