Angela Merkel budapesti látogatása így elsősorban azt jelenti, hogy Magyarország változatlanul fontos Németországnak, és a német–magyar viszonynak magas helyi értéke van Németország nemzetközi kapcsolatrendszerében, azzal együtt is, hogy a kormányzati viszonyt tekintve az utóbbi években megmutatkoztak eltérő hangsúlyok, és tisztázó vitákra is szükség volt – mondta az MTI-nek Kai-Olaf Lang német politikai elemző.
Angela Merkel legutóbb 2009-ben járt Budapesten. Kai-Olaf Lang a február 2-ai látogatás időzítéséről úgy vélte, nem csak a kancellár programjának rendszerint nagyfokú sűrűsége az oka annak, hogy az újabb budapesti útra nem került sor korábban. A magyar kormányfő berlini látogatásainak viszonzása elől „nem lehet tartósan kitérni”, hiszen Magyarország partner, a Fidesz pedig a CDU/CSU pártszövetség testvérpártja (Merkel a CDU elnöke), az időzítés azonban kifejezi, hogy a német–magyar kapcsolatok ugyan a legmagasabb szinten is működnek, de Berlin nincs állandó készenlétben, ha meghívás érkezik Budapestről – mondta az elemző.
Szerinte Berlin számára nyilvánvaló, hogy a magyar fél megpróbál majd tőkét kovácsolni a kancellári látogatásból, viszont azzal, hogy a vizit előkészítése hosszabb időt vett igénybe, a német fél jelzi, hogy nem adta magát könnyen. További fontos tényező, hogy a német kancellár „az országot látogatja meg”, nem csupán kormányfő kollégáját.
Az SWP elemzője szerint a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata párt (SPD) nagykoalíciós kormányában egyetértés van a budapesti vezetéshez fűződő kapcsolatok alakítását illetően. A fő irányelv az, hogy nem szabad elszigetelni Magyarországot, és nem szabad beleavatkozni a belpolitikába. Berlin továbbra is nagy figyelemmel követi a magyarországi helyzet alakulását, és hozzáállását a kritikus pragmatizmus határozza meg. Ennek fontos része a törekvés a bizalom fenntartására, hogy minden közös ügyben legyen lehetőség az együttműködésre, illetve a tárgyalásra nyíltan, de nem a nyilvánosság előtt – mondta Kai-Olaf Lang.
Angela Merkel budapesti tárgyalásainak lehetséges témáiról azt mondta, hogy várhatóan központi szerepe lesz a magyar–orosz kapcsolatok élénkülésének, különösen az energetika területén és az Oroszország elleni szankciók ügyében elfoglalt magyar álláspontnak. A német megítélés szerint Magyarország legitim igénye az energiabeszerzési források és szállítási útvonalak diverzifikációja, és abban sincs kivetnivaló, hogy gazdasági érdekeire tekintettel ambivalensen közelíti meg az uniós szankciók ügyét. Ugyanakkor Berlin számára rendkívül fontos az Európai Unió egységes fellépése az ukrán válság kezelésében, és szeretné, ha a magyar vezetés elkötelezné magát amellett, hogy nem folytat különutas politikát – fejtette ki a politikai elemző.
