Az ukrán kormány hétfőn döntött arról, hogy rendkívüli helyzetet hirdet ki a harcok sújtotta Donyeck és Luhanszk megyében, és központilag a fővárosban állami bizottságot, a két megyében pedig regionális bizottságot állítanak fel. Utóbbiak tagjai a megyei adminisztrációs vezetők mellett a helyi rendőrség és a katasztrófavédelem magas rangú munkatársai. Moszkal szavai szerint a megye területének több mint kétharmadát továbbra is az ukrán fegyveres erők ellenőrzik, itt gyakorlatilag nem zajlik harci tevékenység, s csak a megye kisebbik, délkeleti része áll – benne Luhanszk városával – a szakadárok megszállása alatt.

Az európai piac harmada a Gazpromé
Viktor Zubkov, a Gazprom igazgatótanácsának elnöke egy Bécsben zajló gázipari konferencián kijelentette: „A Gazprom európai piaci részesedése jelenleg 30 százalék, és ez így is marad idén.” Az illetékes azzal számol továbbá, hogy az idei második-harmadik negyedévben csökkenni kezd a földgáz ára. A Gazprom által kötött gázszerződések többségében a kőolaj árának alakulásához kötik az exportgáz árát úgy, hogy a gáz ára kilenc hónappal követi az olajár mozgását. A kőolaj ára az év második felétől kezdett erőteljesen csökkenni, a júliusi, 110 dollár körüli hordónkénti árhoz képest csaknem 60 százalékkal esett.

Aggódó osztrákok
Az osztrákok negyven százaléka szerint fenyegetést jelent Ausztriára az iszlamizmus – derül ki az osztrák Társadalomtudományi Kutatók Egyesületének (SWS) legfrissebb tanulmányából. A felmérést közvetlenül a párizsi terrortámadás után, csaknem ezer megkérdezett részvételével végezték. Hogy ez az időzítés mennyiben befolyásolta a társadalmi megítélést, arról az SWS vezetője szerint csak találgatni lehet. „Várható, hogy egy hasonló eset után megnő a fenyegetettség érzése, aztán idővel alábbhagy” – mondta Marc Bittner, és hozzátette: ezt azonban csak egy másik kutatás tudná döntően bizonyítani. A felmérés szerint az osztrákok 52 százaléka gondolja úgy, hogy csak részben működik a külföldi származásúak társadalmi integrációja, és csupán hat százalék véli úgy, hogy beilleszkedésük nagyon jól vagy jól valósul meg. Csaknem negyven százalék szerint rossz az együttélés a bevándorlókkal. Becslések szerint 1964-ben csaknem nyolcezer muszlim élt Ausztriában, 1971-ben 22 ezer, vagyis már a lakosság 0,3 százalékát tették ki. A kilencvenes évektől ez a szám ugrásszerűen növekedett: tavaly már mintegy 574 ezer muszlim élt Ausztriában, arányuk jelenleg a lakosság hét százalékát teszi ki. Közülük 203 ezer osztrák állampolgár. Az osztrák főváros lakosainak 12,5 százaléka muszlim, ez csaknem 216 ezer főt jelent.

Javult az iszlám megítélése Franciaországban
A franciák mintegy fele (47 százalék) összeegyeztethetőnek tartja az iszlámot hazája értékeivel, de a másik két monoteista vallásnak – a katolikusnak és a zsidónak – továbbra is jobb a megítélése – derül ki egy, a párizsi iszlamista terrortámadásokat követően készített, tegnap nyilvánosságra hozott felmérésből. A felmérés szerint a franciák harmada egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „jóllehet nem az a fő üzenete, de az iszlám magában hordozza az erőszak és az intolerancia csíráit”. Két évvel ezelőtt még a franciák háromnegyede tartotta intoleránsnak és a francia társadalom értékeivel összeegyeztethetetlen vallásnak az iszlámot, s csak 26 százalék gondolta ennek az ellentétét. A három nagy monoteista vallás közül a franciák nagy többsége továbbra is az iszlámot tartja a legkevésbé összeegyeztethetőnek a francia demokratikus társadalom értékeivel, a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavával. A megkérdezettek 93 százaléka a katolicizmust, 81 százalék a zsidó vallást összeegyeztethetőnek tartja a francia értékekkel, a muzulmán vallásról csak a franciák 47 százaléka gondolja ezt.