A társadalmi párbeszéd jelentőségét méltatta Angela Merkel tegnap az Országházban. A német kancellár egynapos budapesti látogatásán, az Orbán Viktor miniszterelnökkel folytatott tárgyalását követő közös nemzetközi sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar kormánynak nagy többsége van, de az ellenzék, a civil társadalom és a média szerepét is értékelni kell. Nem minden demokrácia szükségszerűen liberális – hangoztatta Orbán Viktor az illiberális demokráciával kapcsolatos kérdésre válaszolva. A két kormányfő azt is kijelentette, sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát. Később, a német nyelvű Andrássy-egyetemen tartott előadásában a pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte Európa alapjának Angela Merkel, akit ugyanott díszdoktorrá is avattak.
A német demokrácia gyökerei
Az Országházban tartott közös sajtótájékoztatón a gazdasági kapcsolatokról a kancellár kifejtette: a magyar makrogazdasági fejlődés örömre ad okot, és jó, hogy ehhez a német gazdaság hozzájárulhat. A két ország között a kereskedelmi kapcsolatok is nagyon intenzívek – mondta. Angela Merkel Magyarország energiafüggőségéről szólva kijelentette: a kiszámítható és megbízható energiaellátásért kell dolgozni, továbbá hangsúlyozta az energiaforrások diverzifikálásának jelentőségét is. A kancellár szerint valamennyien érdekeltek a megbízható energiaellátásban, és ezen a területen sok még a tennivaló.
A német kancellár kérdésre válaszolva közölte: az illiberális szóval a demokráciával összefüggésben nem tud mit kezdeni. Mint mondta, beszéltek a demokráciáról és annak sajátosságairól, és ezt a párbeszédet el kell mélyíteni, mindazonáltal meglátása szerint a demokrácia gyökerei mindig is a liberalizmushoz kapcsolódtak. A németországi demokráciáról szólva a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökereket említette.
Orosz energiafüggőség
Németország a magyar történelem elválaszthatatlan része, az elmúlt évek gazdasági együttműködése pedig bizonyíték arra, hogy Németország a magyar jelen és jövő része is lesz – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a közös sajtótájékoztatón. Méltatta a Magyarországon élő németeket, akiknek óriási szerepük van abban, hogy a magyar nép nemcsak tiszteli, hanem kedveli is a németeket. Méltatta továbbá a kancellárt is mint az európai egység legfőbb és legerősebb szószólóját. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az eurázsiai gazdasági együttműködéssel kapcsolatos német elképzeléseket.
A nyilatkozatok után több témában is faggatták a politikusokat. Az eurázsiai gazdasági együttműködésről Orbán Viktor kifejtette: stratégiai és történelmi horizonton szemlélve Európát, nem tud elképzelni olyan Európai Uniót, amely nem tudja beépíteni magába Oroszország energiaforrásait és nyersanyagait. Az orosz energiafüggőség ügyében arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar ipar és a magyar háztartások elsősorban gázra épülnek, ezért Magyarország kitettsége nagyságrendekkel nagyobb, mint Németországé. Végül az illiberális demokráciával kapcsolatos korábbi szavait firtató kérdésre a miniszterelnök úgy fogalmazta meg álláspontját – amely mellett, mondta, minden nemzetközi fórumon ki fog tartani –, hogy nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, s „ha valaki azt akarja mondani, hogy a demokrácia szükségszerűen liberális, az privilégiumot követel egy eszmerendszernek, amit nem adhatunk meg neki”.
Nem támogatnak fegyverrel
Sem Németország, sem Magyarország nem fogja fegyverekkel támogatni Ukrajnát – ezt a német kancellár és a magyar miniszterelnök jelentette ki az Országházban. Angela Merkel kérdésre válaszolva elmondta: nem hisz az ukrán konfliktus katonai megoldásában, mindent megtesznek azért, hogy tárgyalásos úton találjanak megoldást. Véleménye szerint mielőbb tűzszünetre van szükség, és ehhez jó kiindulópont a minszki egyezmény.
Orbán Viktor közölte: a kancellárral folytatott megbeszélésen szó volt az orosz–ukrán konfliktusról, amellyel kapcsolatban a magyar külpolitika sziklánál is szilárdabb álláspontja az, hogy „mi, magyarok csak a béke pártján állhatunk”. Magyarország ezért semmilyen olyan megoldást nem tud támogatni, amely elmélyíti a konfliktust – hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarországnak három szempont miatt húsba vágó az orosz–ukrán konfliktus kérdése: Ukrajna Magyarország szomszédja, Magyarországra Ukrajnán keresztül érkezik a gáz, és 200 ezer magyar él Ukrajnában.
A díszdoktor kancellár
A Szegedi Tudományegyetem díszdoktora lett Angela Merkel. Az ünnepélyes alkalomra fekete talárt öltő német kancellár a díszdoktori oklevelet tegnap kora délután az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen vehette át Szabó Gábor fizikus akadémikustól, a szegedi egyetem rektorától. Angela Merkel 1978-ban szerzett fizikusi diplomát még az egykori NDK-ban, a Lipcsei Egyetemen. 1990-től tudományos munkatársként dolgozott a kelet-berlini tudományos akadémia fizikai-kémiai központi kutatóintézetében, majd 1989 végén politikai pályára lépett, 2005 ősze óta Németország kancellárja.
A pluralizmust, a békét és a szabadságot nevezte Európa alapjának Angela Merkel a német nyelvű Andrássy-egyetemen tartott előadásában tegnap Budapesten. A német kancellár azt mondta, hogy ezekért az értékekért kell síkraszállni most az ukrán konfliktusban, és ezek alapján kell a kontinens országainak közösen fellépniük a kisebbségek kirekesztése ellen. Ezeket az értékeket tükrözik a civil szervezetek és a független média is. Az ukrán válsággal kapcsolatban úgy fogalmazott, Oroszország cselekedetei szembemennek ezekkel az eszmékkel, az erősebb jogát próbálják a jog erejeként feltüntetni. Bírálta Oroszországot, hogy megsérti Ukrajna szabad és békés berendezkedését, és azt a jogát, hogy szabadon dönthessen sorsáról. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Oroszországgal jó kapcsolatokat kell kialakítani, a biztonságot Oroszországgal együttműködve, és nem ellene kell megvalósítani.
A párizsi vérengzésről szólva hangsúlyozta, hogy Európa nem hajolhat meg a terroristák ördögi logikája előtt. A franciaországi gyilkosságokkal kapcsolatban felhívta a figyelmet az iszlamista terrorizmus és az antiszemitizmus fenyegetésére. Európának valóra kell váltania a békéről, a jólétről és a szabadságról szóló ígéreteit, a társadalmi megosztottság helyett összefogás kell, olyan politikai berendezkedés, amelyben az ellenzék nem ellenség, hanem partner a vetélkedésben – hangsúlyozta. Azt mondta, hogy a többségnek, különösen, ha az nagyaranyú, mértéktartónak kell lennie, és védenie kell a kisebbségeket.
Angela Merkel kiemelte a sokszínűség fontosságát. Ezzel kapcsolatban Konrád György magyar író azon kijelentését idézte, hogy „gazdagok vagyunk, mert miénk ez a sokszínű kert”. A sokszínűségből a legtöbbet kell kihozni, és harcolni kell az előítéletek ellen. A vallási és etnikai kirekesztésnek nem lehet helye a társadalomban – mutatott rá a kancellár, hangsúlyozva, hogy a társadalomban konszenzusorientált magatartásra van szükség.
Az előadást követően Angela Merkel az egyetemisták kérdéseire válaszolt, amelyek az Európa előtt álló feladatokat, a magyar–német kapcsolatokat, valamint a kancellár életútját érintették. A Szegedi Tudományegyetem egyik diákja arról kérdezte a kancellárt, milyen a viszonya Orbán Viktor miniszterelnökkel. Angela Merkel a magyar kormányfőt olyan kollégájának nevezte, akivel szorosan együttműködnek. Orbán Viktor az európai egység érdekében kész a kompromisszumra, és mindent meg lehet vele beszélni – mondta. Szólt ugyanakkor arról is, hogy nem mindenben értenek egyet a magyar miniszterelnökkel.
Látogatás a zsinagógában
Budapesti programja során tegnap délután a Dohány utcai zsinagógát kereste fel Angela Merkel német kancellár. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke és Frölich Róbert, a zsinagóga főrabbija fogadta őt a kapuban, majd körbevezették az épületben. Felkeresték a zsinagóga kertjét, ahol a budapesti gettó felszabadulását követően több mint 2300 embert temettek el tömegsírokban. Itt a német kancellár holokauszt-túlélőkkel is kezet fogott. Ezt követően Heisler András a holokauszt magyar zsidó áldozatainak neveit tartalmazó Emanuel-emlékfához vezette a kancellárt, ahol Angela Merkel egy követ helyezett el. Ezután a zsinagóga mögötti díszteremben a kancellár tanácskozott a magyarországi zsidó szervezetek vezetőivel.
