Német–francia–orosz csúcstalálkozó Moszkvában

2015. február 7., szombat, Világfigyelő

A moszkvai Kremlben megkezdődött tegnap délután Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök hatszemközti találkozója. A felfokozott várakozások szerint ezen a pénteki hármas csúcstalálkozón eldőlhet, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában. Lapzártáig nem érkezett hír a megbeszélés eredményéről.
 

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője közölte, hogy sem szakértők, sem a küldöttségek tagjai nem vesznek részt a tárgyaláson. Az egyik orosz napilap vezércikke szerint az ukrajnai háborút Moszkvában állítják le, más újságokban szakértők úgy vélekedtek, hogy Merkel és Hollande látogatása mögött a Kijevnek való fegyverszállításról szóló nyugati vita kiéleződése áll. Egy külföldi elemző úgy látja, hogy Hollande és Merkel moszkvai tárgyalása az utolsó diplomáciai esély az ukrajnai szembenállás rendezésére. Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója kijelentette, hogy Moszkva kész az építő párbeszédre, és az ukrajnai helyzet romlásával indokolta a három állami vezető moszkvai találkozóját.
Francois Hollande a Moszkvába indulást megelőzően Párizsban közölte, hogy az ukrajnai válság átfogó rendezése végett látogat el pénteken Angela Merkellel együtt az orosz fővárosba, de hozzátette, hogy nem lehet előre megjósolni Putyinnal folytatandó tárgyalásuk eredményét. A német kancellár egy berlini sajtótájékoztatón elismerte, egyáltalán nem biztos, hogy sikerül a kijevi és moszkvai tárgyalások révén fegyvernyugvást elérni a kelet-ukrajnai válságövezetben. Merkel és Hollande előző nap öt órán át, az éjszakába nyúlóan tárgyalt Kijevben Petro Porosenko ukrán elnökkel.
Az ukrán államfői hivatal közleménye szerint Németország, Franciaország és Ukrajna a szeptemberi minszki megállapodás betartását szorgalmazta. Az állami vezetők azonnali tűzszünetre, a külföldi csapatok és nehézfegyverek Kelet-Ukraj­nából történő kivonására, az orosz–ukrán határ lezárására és a hadifoglyok elengedésére szólítottak fel. További részleteket nem közöltek a hosszas egyeztetés tartalmáról. Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő azt mondta, hogy a francia elnök és a német kancellár új béketerve a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza.
Nincs katonai megoldás
Németország kész vezető szerepet vállalni a nemzetközi politikában, de csak az együttműködés elve alapján – jelentette ki a német védelmi miniszter tegnap az 51. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Ursula von der Leyen a háromnapos tanácskozást megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy Németország hajlandó az eddiginél határozottabban részt venni a külpolitikai, biztonságpolitikai folyamatok alakításában és a válságok kezelésében, de nem akar az első számú vezető lenni Európában és nem akarja magához ragadni a kormányrudat. Német­ország új szerepe csak az együttműködésen alapulhat, mert egyetlen nemzet, még a legnagyobb sem képes egyedül kezelni a konfliktusokat – mondta a német védelmi miniszter. Németország bátran, de alázattal kíván részt venni a nemzetközi politikában, biztonsági érdekeinek, humanitárius kötelezettségeinek és történelmi felelősségének megfelelő módon – tette hozzá Ursula von der Leyen.
Magyarország továbbra is osztja a német álláspontot az ukrán válság kezelésének ügyében – mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter tegnap az MTI-nek a müncheni konferencia szünetében, hangsúlyozva, hogy nincs katonai megoldás a konfliktusra, és mielőbbi fegyvernyugvásra van szükség a válságövezetben. A miniszter kiemelte, hogy a konfliktus igen sűrűn lakott térségben zajlik, ahol még több fegyver csak még nagyobb szenvedést okozna. Magyarország változatlanul kitart a német kancellár, Angela Merkel és Orbán Viktor kormányfő hétfői találkozóján megfogalmazott álláspont mellett, miszerint az ukrán hadsereg támogatása fegyverszállításokkal nem lehet megoldás – tette hozzá telefonon adott nyilatkozatában. A kelet-ukrajnai válsággócban „nem olajat kell önteni a tűzre, hanem oltani kell a lángokat” – mondta Hende Csaba.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 521
szavazógép
2015-02-07: Máról holnapra - Demeter J. Ildikó:

A végtelenbe nyúló elszámolás

Lassan huszonöt éves késéssel, nyugati nyomásra kezdi fontolgatni a román igazságszolgáltatás, hogy elszámoljon az 1990-ben több halálos áldozattal és több száz sérüléssel zárult bukaresti bányászjárásokkal, ezzel a sajátos hazai jelenséggel, amelynek több fejezete is volt, és egyik sem hozott dicsőséget sem a diktatúrát frissen lerázott országra, sem annak demokratikus mezbe öltözött vezetőire. Az európai uniós és észak-atlanti tagság sem hozott áttörést, a kommunizmus bukása után huszonöt évvel sem sikerült megbízható, a polgárt és nem a rendszert védő jogállamot létrehozni a nagyhatalmak által 95 éve összerakott Romániában.
2015-02-07: Világfigyelő - :

Elhalasztotta a székelyföldi autonómiapárti határozatok megvitatását az ET bizottsága

Márciusra halasztotta a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatainak megvitatását az Európa Tanács (ET) Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának  monitoring bizottsága, mely a portugáliai Matosinhosban ülésezett tegnap.