Könnyebb-e a múltat vallatni?
– kérdeztük dr. Nagy Lajos nyugalmazott rétyi körorvostól, helytörténésztől, mert mintha esetében fordított lenne a helyzet: a lepergett öt évtized alatt aránylag nagy történeti időintervallumot tudott felölelni, összesűríteni, s megírni a Feketeügy menti település sok évszázadra nyúló múltját.
– Van-e még a tarsolyodban olyan anyag, amit meg kell írni, s ami ahhoz a szűk kisrégióhoz kötődik, ahol életed legszebb-legsikeresebb évtizedeit töltötted?
– Tényleg Réttyel, illetve Réty hírnevének öregbítésével foglalkoztam. Most fejeztem be egy tanulmányt Rétyi Péterről, aki annak idején hat erdélyi fejedelemnek volt számvevője. Évszázadokon át lappangó naplóját 1983-ban tette közzé a kézirat felfedezője, Maria Ursuţiu. Ezt megelőzően, 1937-ben is felbukkant a neve Jaku­bovich Emil budapesti levéltáros A székely rovásírás legrégibb ábécéi című kiadványában, mint olyané, aki 1671-ben lemásolta Telegdi János tankönyvnek szánt, nyomtatásra előkészített kis munkáját „a hunok (székelyek) ábécéjéről” (amely kéziratot a székely rovásírással foglalkozók Rudimenta néven emlegettek). Másolata végére ro­vásbetűkkel felírta: Vége. Rétyi Péter Fogarazs. Nos, eddig csak ennyit tudtak és tudnak a rovásírással foglalkozó tudományos és autodidakta kutatók Rétyi Péterről. Én abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy véletlenül egy időben olvastam az említett két kiadványt, és hamar rájöttem, hogy az ezekben szereplő név azonos az 1621. január 30-án Rétyen született Zajzon Péterrel, aki, miután II. Rákóczi Györgytől címeres levelet nyert, s a predikátumot családi névvé emelte, Rétyi Péter lett! Hinni akarom, hogy kutatásom közzétételével Rétyi Péter bekerül a rovásírás tudományának vérkeringésébe is, mint olyan ember, akinek ismerjük születési helyét, évét, foglalkozását, érdeklődési körét, halálának dátumát, még temetkezési helyét is. (A fogarasi református templomban nyugszik, „az piac felől nyíló ajtó ellenében, az két kőlábak között, belöl”.) Lám, a régi időkben nemcsak a papok foglalkoztak a székely rovásírással, hanem olyan gazdasági szakember is, amilyen Rétyi Péter volt a XVII. században. Ma, amikor egyre több székelyföldi falu szélén jelennek meg a település nevét rovásírással jelölő táblák, szaporodnak a rovásírással ellátott kopjafák, úgy vélem, ennyit illik tudni Rétyi Péterről. Mi, háromszékiek, jelesül rétyiek, büszkék lehetünk, hogy évszázadokkal ezelőtt élt egy földink, aki nemcsak Naplójával hagyott üzenetet magáról, hanem ezzel a másolattal is, amely ősi műveltségünk egyik legbecsesebb emlékét, a székely rovásírás ábécéjét is tartalmazza.
Kisebb költségvetés
A tűnt idők után a rétyi mindennapokról érdeklődtünk Dálnoki Lajos polgármestertől, aki elmondta, hogy a rétyiek örvendtek: az elmúlt év végén visszaosztott pénzalapból végre aszfaltoztatták és teljesen felújíttatták az Antos József-iskola és a templom felé tartó sikátor közötti utcaszakaszt. Ez a legújabb beruházás, s idén – szintén a tavaly megspórolt pénzalapból – szándékoznak tejesen fel­újítani a helybeli kultúrotthont. Elkészült már terve is, küszöbön a közbeszerzés.
Egyébként Réty is ugyanabban a csónakban evez, mint a szomszédos Uzon, mert a fővárosi logika alapján, aki tetemesebb bevételt valósított meg, lényegesen kevesebb központi hozzájárulásnak örvendhet. Hosszú idők óta az idei Réty legszegényebb költségvetése, a tavalyinál 600 ezer lejjel kevesebb!
– Mire számíthat ebben az esztendőben a község lakója?
– A múlt évben pályáztunk a Leader-program Progressio-csoportjánál egy multifunkcionális út- és utcakarbantartó gépre, már megkezdtük a közbeszerzést. Idén Egerpatak és Szacsva között hidat akarunk építeni a patakra, hogy könnyebben el lehessen érni a Bibarc legelőt, és azon keresztül lehessen leszállítani az erdőből kitermelt faanyagot, s ránk vár a Rétyi-tó észak felőli partszegélyének megerősítése is. Távlati tervünk, mert pénzfüggő: megpályázzunk Egerpatak és Szacsva infra­struktúrájának kiépítését.
Az építés éve az eklézsiában is
Réty is beáll a ravatalozóházat építő köz­ségközpontok sorába – fogalmazódott meg az igény a községben és a helybeli református egyházban is. A helyet a temető közelében az egyház biztosítja saját területéből – tudtuk meg tiszteletes Deák Botondtól, a népes gyülekezet lelkipásztorától, az önkormányzat pedig ígérte, hogy ebben a munkában ők is partnerek lesznek.
– Valóban munkás év előtt állunk – mondta a tiszteletes. – Megújult műemlék templomunk, de maradt el munkák. Idén be kell fejeznünk a harangtorony bádogfedelének festését, és tervezzük a templomhoz vezető hosszú lépcsősor felújítását is. 2017-ben ünnepeljük a reformáció fennállásának 500. évfordulóját, Isten segedelmével avatni-szentelni szeretnénk a ravatalozót is, amelynél megkezdtük a tereprendezést, az engedélyek beszerzését. Utolsóként hagyjuk a parókia külső meszelését, egyházunk félezer éves fennállása alkalmával külföldi vendégeket is várunk.
Ha február, akkor farsang. Nem mindennapi ötlete született a lelkész házaspárnak: januárban megalakították a fiatal házasok színjátszó körét, s tervek szerint a farsangzáró kosaras bál alkalmával mutatkoznak be a közönségnek. A lelkész megígérte, hogy húsvét után ajándék magyarországi kirándulásban részesíti a csoportot. Februári esemény az is, hogy Rétyen jelenleg idős házaspárok, magányos idős emberek, egykori templomba járók lakásában tartják – remélt sikerrel – a családi bibliaórákat.
Lelkészváltás Egerpatakon
Egyházi kérdéseknél maradva, Incze Dánielhez, a 286 taggal rendelkező egerpataki református egyházközség gondnokához fordultunk: Miként élte meg a közösség a nemrég lezajlott lelkészváltást?
– Bod Péter lelkészünket egyhangúlag meghívta az erdővidéki Székelyszáldobos nyugalomba vonult papja helyébe. Az egerpatakiak egy percig sem akarnak lelkész nélkül maradni, így meghívtuk Dezső László kézdivásárhelyi segédlelkészt, aki elfogadta felkérésünket. Ha minden az elképzelések szerint alakul, május elsején el is foglalja helyét. Nagy szeretettel, rendezett papi lakással fogadjuk. Van az eklézsiá­nak Szacsva felett erdőrésze, amelyet a hely­beli közbirtokosság gondoz, s 5,5 hektár földterülete is, imaházunk mellett kert és egy gyermekotthonnak szánt épület, amelyet komolyabb családi-alkalmi rendezvényekre szoktunk kiadni, hogy hozzon valamit a pénztárba.
Vizes gondok Bitán
Jól jött, hogy tavaly nyáron rákötötték a falut a község ivóvízhálózatára – mondták a bitaiak. Ivóvíz ugyan még volt, de mert időközben hirtelen lecsökkent a vezetékes víz nyomása, az állatok itatása nagy gondot jelentett. Volt állattartó, aki azt mondta, itatás előtt be kell vennie egy idegcsillapítót, hogy ki tudja várni, amíg felgyűl a szükséges vízmennyiség. A napokban a községvezetés megtalálta a hibát, megoldódott a gond, s megfelelő nyomással folyik a víz – tájékoztatott Szabó Ernő községi képviselő. Aki azonban ásványvízre óhajtozik, azt helyben is megtalálja, ugyanis a református parókia udvarán lemélyített furattal szénsavas, ásványokban gazdag vízre leltek, amelyet bárki korlátok nélkül használhat. A kút bizonyíték, hogy a medence mélyebb rétegeiben savanyúvíz-tartalékok rejtőzködnek.
Jubilálni készülnek a fúvósok
Idén 80 éve alakult meg a Kováts András helybeli református lelkész nevét viselő egyesület fúvószenekara, és az évfordulót szeretnék méltó módon megünnepelni – tájékoztatott Maksai József karmester. Gya­rapodott az ifjúsági zenekar, jelenleg 73 tagú, a gyermekzenekarban 32-en zenélnek, ők képezik tartalékot.
– Sikerélmény, hogy telt ház előtt léptünk fel Sepsiszentgyörgyön a magyar kultúra napján a Tamási Áron Színház nagytermében, s február 15-én az egyetemes imahét záróünnepségén a komollói református egyházközség vendégeként szerepelünk. Július 18–19. között tartjuk a 24. Nemzetközi Fúvóstalálkozót a helybeli kulturális központban, amelyen tíz zenekar fellépésére számítunk Erdélyből, a szomszéd megyékből és Magyarországról.
Kitart még az emlékerdő
Egyre több hír érkezik olyan fenyvesről, amelyet kórokozók támadtak meg, ilyen a helybeli Cseredomb közbirtokosság fenyőerdeje is. Az ügy azért érdekelt különösebben, mert veszélyben lehetnek azok az emlékerdők is, amelyeket hatósági rendeletre ültettek Nagy-Magyarország ezeréves fennállásának tiszteletére. A közbirtokossági erdő szomszédságában, a Nyír bejáratának északi szélén is emlékerdő a fenyves, melynek keleti részét megtámadták a kártevők – közölte Bakcsi Csongor erdész, de a falu felőli rész, ami a rétyi iskola tulajdona, még egészséges. Zoltáni Aranka, a helybeli iskola igazgató-tanára biztosított, hogy védeni fogják az emlékerdőt, kezelése kimondottan az üzemterv alapján történik, s csak az erdész által lebélyegzett és a vihartól kidöntött vagy a kiszáradt fákat vágják ki.
– A mi tulajdonunk az egykori lengyár és a tó közötti öt hektáros fenyves – tájékoztatott Barabás Kálmán, a birtokosság pénztárnoka. – 196 hektár erdős-legelős területen gazdálkodunk. Ebből 77,4 hektár a szacsvai részen terül el, amit az Abies Hunting vadásztatócég bérel tőlünk, a többi a Katona-szobor, a Nyírben álló vadászház és a Szentiványi nyír előterében. Legelőinkre tavaly megkaptuk a területalapú támogatást, amelyből idén feljavítási munkálatokra is költünk. Jövedelmünkből 300 tagunk a 2013-as esztendőre egy hektár erdős és legelőterületre 400 lej osztalékot kapott.
Csapadékban gazdag évet várnak Rétyen. Több hóra, vastagabb hótakaróra vágynak a tavaszváró gazdák.